Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Bevezetés
Stürmer és más fasiszta lapok hasábjaira és onnan egyenesen a megsemmisítő lágerekbe."29 Magyarországon az antiszemitizmus pártjának megjelenése Istóczy Győző nevéhez fűződik. A nyolcvanas évek elején lépett fel az Antiszemita Párt a parlamentben, amikor a tiszaeszlári vérvád ügye izgatta fel a közvéleményt. A párt hamarosan szétesett. Ebben szerepe volt Kossuth antiszemitizmust megbélyegző levelének, a liberális eszméket még tisztelő Szabadelvű Pártnak, valamint az értelmiség és a müveit közvélemény fellépésének a vádaskodók ellen.30 A magyar politikai és szellemi vezetőréteg egy része a liberális nacionalizmuson nevelkedett és ennélfogva támogatta a zsidóság asszimilációját. Ebben sokan nyereséget láttak, a vezetőréteg sok tagját személyes barátság fűzte a zsidó elit egyes tagjaihoz. Azonban még ennek a rétegnek a számára sem volt problémában a nagy arányú zsidó beolvadás. Úgy vélte, hogy "a magyar jellemtől idegen" zsidó sajátosságok a sajtó, a tömegkultúra és a társas interakció révén rombolhatják a magyar karaktert.31 A kilencvenes évek elején, az egyházpolitikai viták kapcsán jut szóhoz ismét az antiszemitizmus. Ebben az időben legerősebben érzékelhető a katolikus sajtóban. A Magyar Állam, az Alkotmány, a Keresztény Magyarország és a többi orgánum zsidóellenes hangvétele a kormány elleni küzdelem része. A dualista kormányzati rendszerrel elégedetlenkedők szinte automatikusan eszmerendszerükbe iktatják az antiszemitizmust. Az antiszemita agitáció hatása mély volt, a következő évtizedek még agresszívebb propagandája számára készítette elő a talajt.32 Debrecenben is voltak antiszemita megnyilvánulások, amelyek elsősorban a Függetlenségi Párt tevékenységéhez kapcsolódtak. Főként a zsidóság kozmopolita hajlamait hangoztatták és kritizálták.33 Nagyvárad zsidó hitközségeinek néhány adatát már említettük, most a város fejlődéséről szükséges néhány szót szólnunk. A város az Alföld és Erdély kapujában áll, a történelem során így lett áruk és eszmék cseréjének közvetítője. Piacközponttá vált, fejlődött az ipar és kereskedelem, a kapitalizálódás pedig bankokat, nagy vállalkozásokat hozott létre. A polgári fejlődés élén a zsidóság állt, száma a város lakosságának több mint egynegyedét tette ki, más városokat és az országos arányt túlhaladva. Az értelmiség nagy része a zsidóságból került ki és a városban levő szabadkőműves páholynak volt a tagja. Ez a csoport radikális eszméket vallott. A gazdasági fellendülés szellemi pezsgést indított meg, ennek eredménye volt a közszellem élénksége, igény a kultúra, a modernség és a demokrácia iránt. A város anyagi viszonyainak konszolidálásában oroszlánrésze volt Sál Ferenc polgármesternek, aki 1875-1897 között viselte ezt a tisztséget. Középítkezéseket kezdeményezett és hajtott végre, amelyeket folytatott a következő polgármester, Bulyovszky József. Szín- házépítés, óvodák építése a közegészségügy javítása, a szegényügy megszervezése fémjelezték tevékenységét. A városrendezés nagy ütemben folytatódott. Nagyvárad 29 Madaras Éva : Az osztrák keresztényszociális mozgalom a pártalakulás évtizedében./1887- 1897/ Bp.1989. 76-77, 80-81. old. 3,1 Hanák Péter : A másokról alkotott kép. In.: U.ő.: A Kert és a Műhely. Bp.1988., 87. old. 31 Dersi Tamás : A századvég katolikus sajtója. Bp.1973., 136. old. 32 Hanák P.: A másokról... i.m.: 103. old. 33 Dersi T.: A századvég...i.m. 137.old. 16
