Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Bevezetés
olyan kereskedelmi központtá fejlődött, mely belkereskedelmi szempontból az ország bármely városával versenyezhetett. A századfordulón a Nagyváradi Naplónál tevékenykedő Ady Endre így vall a városról: "Ez a nyugtalan, zsidós, intelligens város sok mindent átformált bennem, amit a falu Nagykároly, Zilah és Debrecen, tehát a falu formált meg." A fiatal újságíró bátran küzd a feudális maradványok és a nacionalizmus ellen. Radikális szemléletű cikkekben foglalkozott a zsidóság helyzetével, a nemzetiségi kérdéssel és a szociáldemokrata mozgalommal. A századforduló gazdasági fejlődéséről szólva meg kell azt is jegyeznünk, hogy Nagyváraddal együtt Nagyszalonta, Berettyóújfalu, Belényes, Margittá és más bihari helységek nemcsak vásáraikkal, hanem a megtelepült kereskedők révén is intenzív kereskedelmipénzügyi tevékenységet fejtettek ki.34 Az első világháború után, a trianoni békeszerződés értelmében - mint ismeretes - Erdély, s vele Nagyvárad, valamint Bihar megye egy része a román állam keretei közé került hosszú időre. A Nagyváradon és Bihar megye Romániához csatolt részén élő zsidóság megismerkedhetett a román nemzetiségi politika eléggé drasztikus oldalával, osztoznia kellett a többi nemzetiség sorsával. Románia legnagyobb nemzeti és vallási kisebbsége a zsidóság volt. Európa országai közül Románia a második helyen állt a zsidóknak az összlakossághoz viszonyított számaránya szerint. A politikai antiszemitizmust azon is lehetett érzékelni, hogy zsidók nagy többsége még az állampolgárságot sem kapta meg. Emellett a zsidóság itt kénytelen volt rendszeres pogromokat és más üldözéseket elszenvedni. Lélekszámúk nagymértékben növekedett, 1930-ban 536 006, Nagy-Romániában 730 000 fő. A román gazdasági életben nagy szerepet játszottak a kereskedelemben és a mezőgazdaságban. Főleg mint bérlők vettek részt a mezőgazdaság szférájában.35 Romániában a húszas évek legelején a Nemzeti Keresztény Védelmi Liga keretéből kinőtt a Keresztény Főiskolások Egyesülete. Az antiszemita ifjúsági zavargásokat Codreanu szervezte, s ezek 1924 végén már több városra kiterjedtek, így pl. Kolozsvárra és Temesvárra is. A zavargások legfőbb jellegzetessége az antiszemitizmus volt. Az ifjak zsidónegyedeket, zsidó tulajdonban levő kereskedéseket, zsinagógákat és liberális professzorokat támadtak meg.36 Magyarországon a Tanácsköztársaság bukása után a román hadsereg tisztjei különös kegyetlenséggel léptek fel a szocialisták és a zsidók ellen. Bevezették az akkor már csak Romániában érvényben levő nyilvános botbüntetést.37 Az 1919-ben megalakult magyar tiszti különítmények a megtorlás, megfélemlítés eszközeivel éltek a zsidók, kommunisták, szociáldemokraták és a liberális személyekkel szemben.38 A lassan konszolidálódó ellenforradalmi rendszer alaki parlamentarizmussá enyhített tekintélyuralommá vált. Autoritativ tendenciák váltak a kor uralkodó politikai áram34 Debrecen története.3. k. Főszerk.: Orosz István. Debrecen, 1997., 327- 330 old. 35 Kovalovszky Miklós : A Maradandóság Városától a Vér Városáig. In.: Századok szelleme. Szerk.: Bényei József - Fülöp László - Juhász Béla. Debrecen., 1980., 91-93, 95. old. 36 Raffay Ernő : A vajdaságoktól a birodalomig. Az újkori Románia története., Szeged., 1989., 94. old. 37 Ormos Mária : Nácizmus - fasizmus. Bp.1987., 262- 263. old. 38 Raffay E.: A vajdaságoktól...i.m. 155, 247. old. 17
