Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Hajdú-Bihar megye
Készült a bárándi malom ingatlan államosításának ügyében Bárándon 1960. julius 6-án Püspökladányi Járási Tanács Vb. Igazgatási Osztálya és a Báránd községi Tanács vb. által folyamatban tett eljárásról. Barna József, Oláh Sándor, Kócs Lajos malmi dolgozók Melegh Ferenc községi tanácsi dolgozó, gazdálkodási előadó, malomingatlan sorsát illetően a következő vallomást teszi: Barna József: Vadászi születésű Báránd Széchenyi ut 21 szám alatti lakos 39 éves malmi alkalmazott: 1943 tavaszán kerültem gépészként a fenti malomhoz. Akkor azt a tulajdonosoktól Róth-éktól Koleszár Károly és Jenei Mihály bérlőtársak fómolnárok bírták bérbe. Jenei Mihály még a felszabadulás előtt meghalt a bérlemény egyedül Koleszár Károlyra maradt. A tulajdonosok eleinte az ingatlannalössszefiiggő házingatlanban laktak, de még az 1944-es deportálások előtt Budapestre költöztek ahelyett Koleszár Károly költözött be. A deportálás egyedül Fógel Ernőt özv. Róth Pétemé vejét érte Bárándon. Ő akkor nem ebben az épületben lakott. Ez a malom óránként 6 q búzát őrölt napi 10 órát üzemeltek .Az épületben következő helyiségek voltak : Maga az őrlő-terem kb. 10x8 méteres ,a gépház kb.4x5 méteres, mellette a generátor ház kb. 3x4 méteres, iroda kb.2x3 méteres a mázsaház kb.3x5 méteres a raktár kb. 4x4 méteres. Hozzáépítve volt féltetővel egy kalapácsos daráló /zártépület / kb. 3x4 méteres. A malom mellett a malommal összefüggő portán volt a lakóház ebben 4 szoba .konyha és kamra volt. Ezek a helyiségek ma is megvannak. Azokból le nem bontottak , azóta azokhoz helyiségeket nem építettek. 1944 őszén a felszabaduláskor mindössze néhány napig állott az üzem .1 belövést kapott az épület az rendbehoztuk és megindultunk az őrléssel. A háztulajdonosok mind odamaradtak a deportálás során. Tudomásom szerint, helyesebben az özv. Róthné unokája Róth István testvérének Fáninak a gyermeke Fógel Tibor jött haza ,ugyanis Ő és édesapja Fógel Ernő maradtak csak meg .Tőle bérelte továbbra is Koleszár Károly a malmot. 1949 év augusztusában Koleszár lemondott a bérletről a tulajdonosok nem gondoskodtak az üzemeltetésről. Ekkor egy 13 tagú Járási szintű bizottság vizsgálta meg a helyzetet és bennünket munkásokat kért fel arra, hogy a lakosság érdekében munkaközösséget alakítva vigyük tovább a malom üzemelését. így is volt 1950 január lig. Akkor a Berettyóujfalu-i államigazdaság vette át az üzemet. Én 1953-ba máshová mentem dolgozni. Tudomásom szerint azt követően az állami gazdaságtól Hajdú -Bihar megyei Malomipari egyesüléshez került a malom. Én 1957 tavaszán kerültem csak vissza a malomhoz, akkor már nem dolgozott, hanem cseretelep volt az épületben. Annyira rossz volt ugyanis az, hogy életveszélyes lett volna benne a malomnak a működése. 1955 évtől a malom elé az utca felőli részen megkezdték az uj malom építését. Ezen az építkezésen dolgoztam addig, amig 1957 nyarán meg nem indult benne az őrlés. Azt követően nyert lebontást a régi malom épület : Az Ujmalmot aztán emlékezetem szerint 1957 év szeptemberében átvette a bárándi községi tanács a Malomipari Egyesüléstől és azóta is kezelésében van. Oláh Sándor 38 éves bárándi születésű Kossuth ut 28 szám alatti lakos malmi dolgozó.: Felszabadulás előtt kb. 1940-es évek elején dolgoztam a malomban, akkor katonának vonultam be és csak 1951 körül kerültem vissza a malomhoz, azóta itt dolgozom. Mikor idekerültem ismét akkor a Berettyóújfalu-i állami gazdaság 381
