Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Hajdú-Bihar megye
kezelésében állott a malom. A korszerűtlen rossz malmot később az azt átvevő Malomipari Egyesülés 1957 év folyamán lebontotta .Ennek a malomnak a működését ugyanis 1954 év őszén beszüntették a Malom Ipari Vállalat Sárrétudvariból látta el a lakosságot őrleménnyel. Az épület cseretelepül szolgált mindaddig, mig 1957 év nyarán az uj malom meg nem indult .Az uj malmot nem sokára ezután a Malom Ipari Egyesülés a községi tanácsnak engedte át. A régi malom őrlőteremből, gépházból, generátor házból, irodából, mázsaházból, raktárból és egy hozzá épített darálóból állott. Azok méretei: kb. megfelelnek azoknak a méreteknek amelyet most elébem tártam a Barna József vallomásából .A malom meletti lakóház 4 szobából, konyhából, kamrából állott és áll ma is. Melegh Ferenc 45 éves Tövis-i születési Báránd Vöröshadsereg ut 5 szám alatti lakos Báránd községi Tanács vb. gazdálkodási előadója. A felszabadulás előtt ugyanitt laktam a malom tulajdonosok szomszédságában, igy eléggé ismerem rokoni kapcsolatukat. A volt malom telekkönyvi tulajdonosa özv Róth Péterné és Róth István, gyermekei volt :Nándor, Fáni, Vilma, Ilona. Emlékezetem szerint 1944-es deportálások alkalmával, valamennyiöjüket elhurcolták. Én 1946 év elején jöttem tértem vissza a községbe mint volt szomszédok után érdeklődtem hollétük felöl és úgy tájékoztattak , hogy valamennyien a malom tulajdonosok mind odamaradtak.Közölték velem továbbá, hogy özv. Róth Pétemének a veje Fógel Ernő és annak fia Fógel Tibor a felszabadulás után közvetlen voltak idehaza ,de ezek már felszabadulás után egyáltalán nem üzemeltették a malmot, hanem Koleszár Károly bérleményében maradt továbbra is. Emlékszem arra, hogy a régi malom több helyiségből állott igy az őrlőteremből, gépházból, generátor házból, irodából, mázsaházból és raktárból. Ugyancsak megfelel a valóságnak az, hogy a malomhoz tartozó lakóház, amely jelenleg is változatlanul fennáll 4 lakószobából, konyhából és kamrából áll. Egyébként a felszabadulás után a malom belső életét nem ismertem csupán annyit, hogy 1952 évben amikor az államosításnak történie kellet volna az egész ingatlanok a berettyóujfalu Állami Gazdaság használatában állott. 1957 év augusztus 29-én került az uj malom tanács kezelésében azóta ismerem annak működtetését. Kócs Lajos 42 éves Bokszeg-i születésű Vöröshadsereg ut. 4 szám alatti lakos, a malom üzemvezetője. 1951 évben kerültem a bárándi malomhoz üzemvezetői minőségben. Ekkor már a berettyóújfalui állami gazdaság használatában volt. A gazdaság a telekkönyvi tulajdonosoknak bérletet nem fizetett mint üzemvezető úgy tudtam, hogy a malom államosítva van. 1955-ben a Gazdaságtól átvette a Hajdu-Bihar megyei Malom Ipar vállalat, rövidesen az átvétel után a malomipari vállalat mint korszerűtlen rossz malmot leállította és helyette a lakosság ellátására cseretelepet létesített, amelyet ugyancsak a vállalat Sárrétudvariból biztosította a szükséges őrleményeket. 1955 év végén megkezdődött az uj malom alapjának az épitése, amely teljes egészében 1957 év nyarán nyert befejezést /kb. júniusban / ettől az időtől kezdve ez év augusztus végéig a Malom Ipari Vállalat majd augusztus 29-én tanácsi kezelésben ment át s jelenleg is úgy működik. 382
