Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Debrecen város
Ménes János vb. elnök: Üdvözölte a megjelenteket és az értekezletet megnyitotta. Előadta, hogy az a felfogása, hogy a Petőfi-téri templom helyreállítása és hasznosítása csak a két érdekelt fél közös megállapodásának eredménye lehet. Hangsúlyozta, hogy itt jelenleg a városi Tanács VB. képviselői és a város polgárai ülnek a tárgyaló- asztalnál, két olyan fél, amelyek magánjogi szerződésben kívánják megállapodásukat rögzíteni. Kérte, hogy az Izraelita Egyház képviselői és a debreceni Hitközség közöljék elgondolásaikat az épület hasznosítása és megóvása kérdésében. Dr, Heves Lajos elnök: Megemlíti, hogy a debreceni zsidóság érthető okokból kegyeleti és lelkiismereti megnyugvása szempontjából ragaszkodik ahhoz, hogy a templom jellege az utókor részére megtartható legyen. Amikor a debreceni zsidóságtól ezt a véleményt hallotta, azt válaszolta, hogy ennek semmi akadálya nem lesz sem a VB., sem a városi Pártbizottság részéről, ha az anyagi fedezet biztosítva lenne a templom helyreállításához. Megtekintette az épületet és az a megállapítása, hogy szépen díszíti az előtte levő teret. Más városokban is a templomok díszei a városképnek. Az a véleménye, hogy a debreceni zsidóságnak mindenképpen hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Debrecen városi Tanács és a Pártbizottság a lehetőség szerint megvalósíthassa népművelési és gazdasági céljait, ebben a vonatkozásban. A debreceni Hitközség azonban kötve van az alapszabályokhoz és felügyeleti hatóságának rendelkezéseihez... Bár a debreceni zsidóságtól nem kapott felhatalmazást, azt a véleményét közli, hogy Debrecen város ezt az épületet egy bizonyos ideig hasznosíthatná, miután a városnak uj épület emelésére anyagi ereje nincsen, további elgondolása az, hogy egy bizonyos idő múlva az Egyház visszakapná ezt az épületet helyreállítva. Kéri a VB. elnökét, hogy ismertesse a város elgondolását. Dr. Schwartz Arthur elnök: A lényeg az, hogy megőrizzék ennek a templomnak a jellegét, tiszteletben tartsák azt a kegyeleti ragaszkodást, ami a zsidókat ehhez a templomhoz fiüzi. Egyébként a főrabbi ur fog egyházjogi szempontból a templom átalakítása, lebontása, és egyéb tekintetben előterjesztést tenni. Weisz Miksa főrabbi: A jelenleg tárgyalandó kérdésben kifejezte csatlakozását az előtte szólókhoz. A templommal kapcsolatban különböző döntések vannak. Tekintettel arra, hogy a VB.elgondolásait nem ismeri, nem tartja szükségesnek saját terveik ismertetését. Kihangsúlyozta azonban, hogy a templom jellegének megszűnésével együttjáró igénybevétel túlmegy az ő hatáskörén. Ménes János vb. elnök: A VB. nevében leszögezte, hogy a templom jellegének megmaradását semmi veszély nem fenyegeti. Az elgondolása az, hogy a városi Tanács esetleg a közös megállapodás értelmében használatba veszi, kijavíttatja az épületet. Abból kell kiindulni, hogy a templom jelenlegi állapotában nem maradhat. A Hitközségnek a helyreállításhoz pénze nincsen. Tudomásul veszi azt, hogy ezen tárgyalás csak tájékoztató jellegű, az esetleg megkötendő megállapodást egyrészről a VB., másrészről a Hitközség közgyűlése kell hogy parafálja. A városnak egyelőre három célra történő felhasználásra van szándéka, természetesen csak közös megegyezés alapján, a kegyeleti érdekek tiszteletben tartásával. Az egyik terv szerint könyvtárat létesítenének, ami az egész város ilyen irányú igényeit elégítené ki. Másodsorban komoly zene részére, hangverseny-teremnek rendeznék be, 357
