Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)

Debrecen város

gyakorlatára, részint állítólagos hitelvekre, s azokhoz ragaszkodó vallásos érzelmeikre hivatkoztak, valójában pedig fellépésük csupán a pártszellemnek, az egyenetlenség terjesztésének, a községbeli anyagi és szellemi erők szétforgátsolására s azzal a legszentebb közös czél meggátlására való törekvésnek volt befolyása. A községi választmány ez értelemben helyesen felfogott és átértett fellépésöket tehát a

3./. és AJ. alatti tanácskozási jegyzőkönyvekben egyértelmüleg elhatározott 5./. alatti hátirattal feltétlenül és egyenesen elutasította, czáfolhatatlan érvekkel kimutatván, hogy az általok felhívott gyakorlat soha szabályul nem létezett, hogy vallási törvényeinkben e részben valamely kötelező elveknek semmi nyoma, hogy ennélfogva a községi választmány ellen az ősi ritus és vallási elvek megsértése iránt vakmerőén támasztott vádaskodásuk önnön magokra visszahárúl.- A községi választmánynak ezen ép olly jogos, mint erélyes elhatározása a visszavonás szellemét annyira visszariasztotta, a félrevezetett községi tagokat annyira felvilágosította, hogy legnagyobb részben önnön magok az imaház tervezett berendezése ellen panaszkodók,- kik ezen imaház előállításának költségeihez még a legcsekélyebb mértékben járulnak,- a községi elnököt önkéntesen keresték meg abbeli ajánlatukkal,miszerint ők az imaház költségeihez továbbra a kellő arányban és minden kifogás nélkül hozzájárulni s e czélra 1200 Aftot készpénzben le is tenni készeknek nyilatkoztak, a béke és egyetértés fentartását és megőrzését a községi választmány irányában való bizalmi nyilatkozatukkal különösen is hangsúlyozván. A községi választmány legőszintébb örömmel fogadta ezen előterjesztéseket, mint a visszatérni látszó béke előjeleit, sőt épen azért, hogy az őszinte megtérést mutató elégületlenek irányában a képzelt lelkiismereti megsértődés indoka is elhárittassék, a

5./. alatti jegyzőkönyv kivonat szerint önként elhatározta, hogy az építészi tervezet és berendezés hátrányával is, sőt attól is eltekintve, hogy ez csak tetemesebb költséggel, s az annyi küzdéssel előteremtett templomi pénzalap jelentékeny megcsonkításával vala eszközölhető,- a Bima vagy Almemor éppen a panaszkodóknak előbbi bár jogosan elutasított kívánságához képest ne a Frigyládához közvetlenül, hanem annak lépcsőjétől egy ölnyi távolságban állíttassák fel, a mi valóban így is történt, a nélkül, hogy az értelmesb többség,- a melly pedig ez imaház előállítását mind anyagi, mind szellemi áldozatainak eredményéül majd nem kizárólag joggal követeli,viszont e részben valamelly kifogásra okot látott volna, s mai napig is az imaház belső berendezése ezen helyzetben van.

Annál meglepőbb és bosszantóbb most már ezek után a folyamodó Weiss Ferencz és társainak velünk közlött, s 7./. alatt tisztelettel visszamutatott folyamodása, mivel annak tartalma a fentebb előadott, s documentalt tényállással is merőben ellenkezik. Ezen valódi tényállással szemben ugyanis nem igaz az, mint a folyamodók állítják,- mintha a Bima eredetileg tervezett felállítása ellen közbetett óvásuknak és tiltakozásuknak lett volna következménye amaz eredeti tervezetnek megváltoztatása, mert hiszen e részben való alaptalan, jogtalan, de nem is a dologra czélzott őszintelen fellépésűk 5./. szerint feltétlenül alapos felvilágosítással és határozott ellenzéssel visszautasíttatott, s csak miután az akkori panaszkodók, tulajdonképpen pedig felbujtott és felingerelt elégületlenek a békés többség kebelébe önként visszatértek, s a rájok tukmált indokolhatatlan és igazolhatatlan rögeszmétől elállottak, sőt a templom berendezéshez csekély áldozataikkal önként járultak, hozta viszont a községi választmány irányokban a józan többség és a tárgybeli

268