Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Bevezetés
rozatával, hogy az izraelita közösség templom és iskola építésére házastelket vásároljon.70 A későbbi Hajdú vármegye területén és Debrecenben 1870-ben már jelentős számú zsidó népesség élt, létszámuk elérte a 7000 főt. A letelepedést akadályozó várospolitika megszűnte után számuk különösen magas volt Debrecenben /1919/, Hajdúnánáson /730/, Hajdúböszörményben /472/és Nádudvaron /448/.71 A növekvő közösségek szervezettségük biztosítására és érdekeik képviseletéhez szükségszerűen igényelték a hitközségek kialakulását és megerősödését. A régiek kivételével a hitközségek zöme a múlt század ötvenes éveiben alakult meg: Balmazújvárosban 1845-ben, Hajdúdorogon 1848-50-ben, Hajdúhadházon 1850-ben, Debrecenben 1852-ben, Hajdúböszörményben 1861-ben és Kábán 1862-ben. Kezdetben a zsidó közösségek anyagi lehetőségeik függvényében igyekeztek kialakítani a vallásuk gyakorlásához szükséges intézményeket. Hajdúhadházon 1898- ig, Püspökladányban 1856-tól magánházakban tartották az istentiszteletet. Tégláson már a múlt század ötvenes éveiben felépült a templom, a fürdő és a Talmud-Tóra helyisége. Balmazújvárosban 1850-ben adták át a hívőknek a hitközség templomát. Hajdúböszörményben 1863 őszén készült el a nagytemplom a hitközség által vásárolt telken. Hajdúnánáson az 1825-ben létesített templom leégett és helyette 1862- ben építettek újat.72 Debrecenben a Nagy új utcai imaház szűknek bizonyult és 1865- ben ezért bérelték ki és alakították át templomnak és fürdőnek a Szent Anna utcai Zicherman-féle házat.73 1848 után folytatódott a Monarchia keretén belül Magyarország polgári átalakulása, amely az 1867-es kiegyezéssel felgyorsult. A változást szentesítő jogrendszer fontos dokumentuma az 1867-dik évi XVII. törvénycikk,74 amely a zsidó lakosságnak a keresztényekkel azonos polgári és politikai jogokat biztosított. A tudományos-technikai forradalom vívmányainak az elterjedésével a leglátványosabb átalakulás a vasút- és úthálózat kiépülésével és az urbanizáció terén következett be. Eredményeként addig elzárt települések kapcsolódhattak be az ország gazdasági vérkeringésébe, lásd Hajdú vármegyében Püspökladány példáját. A fejlett technika és a kiépülő infrastruktúra élénkítőleg hatott a tőkekoncentrációra és a tőkés termelés bővülésére. A zsidóság foglalkozási megoszlását tekintve megszűnt a korábbi terménykereskedő-házaló-bérlő rétegek túlsúlya és eltolódás következett be a kistermelői és értelmiségi pályák irányába. A további változások pedig egészen új foglalkozási struktúrát eredményeztek. Erről tanúskodnak Hajdú vármegye és Debrecen 1920-as népszámlálási adatai:75 70 HBMLIV.B. 1109/1. 102. 140/1859. 71 A népmozgalom főbb adatai... i.m. 86-89. 72 Zsidó lexikon i.m. 82., 338., 489.; Adalékok a hajdúvárosok zsidóságának történetéhez i.m. 45.; A debreceni zsidók száz éve i.m. 308., 297., 298.; Adalékok a hajdúböszörményi zsidóság történetéhez i.m. 27., 33. 73 HBML IV.B.1109/1. 163. 3929/1866. 74 Magyar törvénytár, 1836-1868. évi törvénycikkek. Szerk., dr. Márkus Dezső. Bp., 1895. 354. 75 Recensement dela population en 1920. Bp., 1929. 104. 25
