Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Bevezetés
Száz Az Az egyén ős- ipar közül termelés általában A Köz keres- szolgálat kedelem és és hitel. szabadfogaik csoportjához tartozó 100 egyén közül izraelita Hajdú vármegyében 4.1 0.4 12.5 62.81 3.0 Debrecenben 9.9 1.8 11.2 48.7 9.0 A század 20-as éveire számarányát tekintve a zsidó kereskedők és hiteléletben dolgozók váltak meghatározóvá. A foglalkozási struktúra alakulása mellett fontos demográfiai jellemző a térségben, hogy 1920-ig különösen Debrecen, Hajdúböszörmény és Hajdúnánás zsidó lakossága ugrásszerűen gyarapodott.76 A tömeges bevándorlás egyértelműen a városok élénkülő gazdasági és társadalmi életével állt összefüggésben. 1880 1910 1920 1930 1941 Hajdú vármegye 5355 6895 6887 6617 6101 Debrecen 3089 8406 10170 10044 9142 Hajdúnánás 798 999 1147 1131 1080 Hai dúböszörménv 564 915 1001 906 934 Debrecen példátlan fejlődésének az eredménye, hogy a város zsidó népességi mutatói a vármegyéét messze meghaladták. A betelepültek létszámának növekedésével egyidejűleg - és azzal összefüggésben - az izraelita egyházon belül végbement egy differenciálódási folyamat, a hitfelekezetek kialakulásával. A változás valódi oka, hogy szükségszerűen be kellett illeszkedni az új gazdasági és társadalmi rendszerbe. A merőben új helyzet magas fokú alkalmazkodást igényelt és az asszimilációt erősítette. Az egyházon belüli differenciálódás a régi és az új szemlélet ütközésének a következménye. A változást az 1868. december 10-én Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által összehívott zsidó egyetemes kongresszus erősítette fel,77 melynek célja az egységes zsidó szervezet kialakítása volt. A kongresszusi hitközségek a zsidó képviselők által kidolgozott alapszabályok szerint szerveződtek. Debrecenben 1870. május 22-én alakult meg78 a kongresszusiak /neológok/ szervezete, amelyben a képviselő-testület a virilizmus elve alapján alakult és működéséhez kultusz-adót szedett. A szervezet nem sokáig maradt fent, 1886-ban beolvadt az anyahitközségbe. 76 A zsidó népesség száma településenként /1840-1941/. Szerk., dr.Kepecs József. Bp., 1993. 158. 77 Dr.Popper Alajos: Izraelita hitközségek. In: Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása. Szerk., dr.Zelizy Dániel. Db., 1882. 403. 78 HBMLIV.B. 1109/1. 201. 6919/1870. 26
