Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)

Bevezetés

címmel.9 Tanulmányában a következő sorokat olvashatjuk: "Egy szüntelen haladó ivadék közé állítva azon korban, melynek jelszava: szabadság, melynek magas feladása: minden emberi jogoknak kivívása, csak a zsidó az, kinek a középkor még eddig múlni nem akart, csak ő, kivel magát senki rokonnak nem érzi, csak ő minden elnyomottak között, kinek szenvedései szánakozást, kinek panaszai visszhangot nem találnak."10

A reformkor időszakából jelesül 1836-ból néhány nagyobb Bihar megyében levő település zsidó lakosságának számát közöljük. Álmosdon 130, Berettyóújfaluban 145, Biharnagybajómban 24, Derecskén 32. Létavértesen 182 zsidó lakost tartanak nyilván.11 Szerveződnek lassan a hitközségek is. Biharnagybajomban 1826-ban alapították meg a zsidó hitközséget, Szalárdon azonban csak 1871. évi alapításúról tudunk.12 Bihar megyében egyébként 1846-ban az összlakosság száma 498 803, ebből zsidó 7100.13

Az 1840. év azért volt jelentős, mert ez volt az az esztendő, amikor a zsidók emancipációjával kapcsolatos tárgy "a Karok és Rendek Tábláján keresztül ment."14 Az európai államokban a zsidók a polgári forradalmak idején váltak egyenjogú állampolgárokká, elsőként Franciaországban 1791-ben. Magyarországon az emancipációval kapcsolatos vita elhúzódott, s közben az ország az 1848-as polgári forradalom küszöbére érkezett. A magyar radikálisok a forradalom idején nagy gondot fordítottak arra, hogy a magyarországi népek között márciusban létrejött egységet ne tudja megbontani az ellenforradalom. Felháborították őket az egyes városokban kitört zsidóellenes pogromok, amelyeket a gazdag német polgárság ösztönzött, a zsidók emancipációjától féltve gazdasági pozícióit. A német polgárok kinyilatkoztatták, hogy zsidókat nem vesznek fel a nemzetőrségbe, "és így ők dobtak először sarat - mint Petőfi írta - március 15-ének szűztiszta zászlajára."15 Különböző zsidó ügyek a közigazgatási fórumokon előfordulnak a forradalom és szabadságharc előtti és alatti időszakban. Bihar vármegye 1848. február 7-én tartott közgyűlésén Váradolasziban kerül szóba Veisz Mózes letelepedési ügye is, amely kötetünkben szerepel. Amiga Ruhenné kezességi ügye az 1848. május 4-i közgyűlés megtárgyalandó ügyei között olvasható.16 Különböző zsidó családok be - és kitáblázási ügyeiről is találunk adatokat az 1849. évben.17

A szabadságharc bukása után az önkényuralmi rendszer gyöngítette a nemzeti - politikai ellenállás fő erejét, a volt középnemességet. A nagybirtok és a gazdagpa9 Szék fű Gyula : Forradalom után. Bp.1983., 36 - 37. old.

111 Eötvös József: Arcképek és programok. Bp. 1975., 351. old.

11 A népmozgalom főbb adatai községenként. 1828-1900. VII. k. Szerk.: Kiinger András., Bp.1980., 86-87. old.

12 Magyarország Történeti Helységnévtára. Bihar megye... i.m. 279. old., Balogh M.-Gergely J. : Egyházak.... i.m. 149. old.

13 U.o.: 152. old.

14 Debreceni várospolitika/1825-1848/ Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1989., 70.old.

15 Arató Endre : A magyar nacionalizmus kettős arculata a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet és a polgári forradalom időszakában. In.: A magyar nacionalizmus kialakulása és története. Szerk.: Andies E. Bp., 1964., 103. old.

16 HBML. IV.B. 101/a. 1. k. 81/1848., 1026/1848.

17 HBML. IV.B. 104/b. 1. k. 58-66. old.

12