Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)

Bevezetés

Egy 1764-ben Váradon készült összeírás részlet 3 falu izraelita lakóiról tartalmaz adatokat. Puszta Újlak, Velencze és Szőllős nevű falukról van szó. A falvakban ez az összeírás 16 izraelita férfi nevét tünteti fel, mint családfőét. Többen rendelkeznek tehénnel és lóval is. Ezután felsorolja a különböző allodiumon lakókat is. Az 1771-1772-es összeírás 2 oldalnyi kimutatása Várad, Velencze és Puszta Újlak 21 ó izraelita lakosa nevét és néhány adatát tartalmazza. Az 1764-es összeírásban Hes Lipovicz rabbi neve is szerepel. Az Érmellyéki járás zsidóságának összeírása 1829. szeptember 20-án készült Csokaly községben. A kimutatás 185 nevet sorol fel. Feltünteti, hogy inquilinus vagy subinquilinus-e az illető, a fiúk és a szolgálólányok számát, a borjuk, lovak, tehenek, a házak és a szőlők számát. A kimutatásból az tűnik ki, hogy a legtöbb zsidó lakosa Álmosd községnek van, ezután Margittá és Mihályfalva következik. A legtöbb községben alig néhány fő a zsidók száma, de sok helyen mindössze 1 fő van feltüntetve. Álmosdon és Érsemjénben egy nevelőt is feljegyeznek.

A belényesi járásban Szentiványi Lajos szolgabíró készít egy összeírást 1832. december 8-án. A felsorolt 14 községben, Belényes kivételével mindössze 1 izraelita neve szerepel, Belényesen 6 izraelita lakik a fenti összeírás szerint. Az 1 oldal terjedelmű kis táblázat csak a város vagy község nevét és a személyneveket tartalmazza. Jóval terjedelmesebb a sárréti járásban lakó izraelitákról készült összeírás 1844. december 31-én. Miskolczy Károly főszolgabíró állította össze az adatokat, melyek szerint 302 férfi, 281 nő, 397 fiú 344 leány találtatik a járásban, aki izraelita vallású. Felsorolja még a különböző családtagokat, szolgákat és "a család gondoskodása alá tartozókat" is. A "Zsidók" lélekszámát 1396 főre teszi. Néhány foglalkozási és jövedelmi adatot is bemutat. "Öszveirása Tekintetes Nemes Bihar Megye Belényesi Járásában kebeledzett Város és Helységekben Lakó Sidóknak az 1845-ik évről" c. részletes kimutatás olvasható a levéltér anyagában. Az említett összeírásban 32 helységben 14516 zsidó férfi és 16492 nő lakik. A részletes adatok mellett több tanító, és sachter foglalkozása is fel van tüntetve.4

Az 1990. évben kiadott Történeti Helységnévtár felekezeti mutatójának adatai szerint Bihar megyében 1785-ben 34 helységben élnek izraelita lakosok. A legtöbben Álmosdon, 187 fő, 39 fő ht. Váradvelencze és Hajdúsámson a következő két település még, ahol nagy a zsidó lakosság lélekszáma. Az 1790. évi adatok a Magyar Királyság és Erdély lakosságának felekezet szerinti összeírásáról a következő adatokat mutatják: Magyarországon 86 000 zsidó él, Erdélyben és a Partiumban 2000 fő. Összlétszámúk 88 000 fő.5

A forrásokkal kapcsolatban felmerül az izraelita anyakönyvezés kérdése. A feudális korban az izraelitáknak a politikai község belterületén nem volt megtelepe- dési joguk, emiatt rendszerint egy-egy faluközösség, vagy mezőváros, szabad királyi

4 HBML. IV/a.lO. cs. /Conscriptio Jud., Zsidó összeírás... 1735-1862/.

5 Magyarország Történeti Helységnévtára. Bihar megye és a Hajdúság/1773-1808/. Szerk.: Major Z.-Radics K.-Sin Aranka. Bp., 1990., 279. old., Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez /Iratok a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárból./ Az Előszót írta és a sorozatot szerkesztette Ságvári Ágnes., Összeállította és a bevezetőt írta : Major Zoltán László, Ölveti Gábor., Bp.1994., 13-14. old., Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992.., Bp. 1996., 149. old.

10