Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1589-1590 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 27. (Debrecen, 1997)

már özvegyét, Erzsébet asszonyt emlegetik. 1589.191/9., 192/7. reg.) Az 1572 évi regesztákban vele együtt emlegetett Tar Istvánról is van szó. (Reg. 21. köt. 6. 1.) Duskás Ferenccel, s annak vejével, Deák Andrással egy kompániában (tőzsértársaság) 1545-ben 200 ökör miatt állott perben, ő is több ízben tagja a szenátusnak, két kőháza is van. 1574-ben számos pere folyt, hitelezői 1387 forint miatt perelik, de neki is tartoznak 2702 forinttal. Felesége Posztómetsző Katalin, kalmár asszony lehetett és pénzkölcsönzéssel is foglalkozott, a Duskás családdal a pénzügyei sokszor összekapcsolódtak. Duskás Ferenc leánytestvére Sára, férje posztómetsző Deák András volt. Sára asszony pénzkölcsönzéssel is foglalkozott, mert hol ő perel ilyenek miatt, hol őtet fogják perbe. Két háza volt, az egyik a piac nyugati során a mai Széchenyi és Arany János utcák között, a másik Széchenyi (akkor Német) utcán. Ismeretlen körülmények között került a birtokába a régi földesúri kastély akkor már szőlővel beültetett telkének egy része. Ezt éppen ez évben kellett a Német utcai házával együtt adósság fejében átengedni keresztegi Csáky Mihálynak.. Ugyanez időben sok más debreceni polgár is letiltja a vagyonát tartozása miatt (1589.168/1., 2. reg) Duskás Ferencnek István nevű fia és Anna leánya is szerepel az ez évi jegyzőkönyvben. István 1589-ben alsójárási szenátor és későbbiekben is a város vezetői közt találjuk. Ő is bécsi kereskedőkkel állott kapcsolatban. Egynek 1020 forinttal adós (Reg. 24. k. 553/ 4.,5., 7.567/7. és ez évben 1569.167/1,169/2., 8.187/3.188/8.204/8. reg) Duskás Annáról annyit tudunk, hogy első férje Mezei Mihály volt, de 1569-ben már meghalt. Férjének háza volt Miskolcon, szőlője Bodrogkereszturban. Másodszor férjhez ment Varga Sebestyénhez. Első férje török rabságból való kiváltásáért hozományba kapott birtokait, arany és ezüstnemüit és házát zálogba adta Thúri Mihálynak (Reg. 24. k. 509/2..) A különböző perekben a korábbi évtizedekhez képpest jóval nagyobb összegek fordulnak elő, s a házak ára is jóval magasabbak, mint korábban. Úgy tűnik mintha évtizedek folyamán jelentékeny tőkék halmozódtak volna fel a polgárok kezén. Hét német nevü (feltehetően bécsi lakos) 5875 forint adósság miatt indított pert a közölt évben. (1589. 185/7. reg.) Az 1590 évi jegyzőkönyv már kialakultnak mutatja a mind függetlenebbé váló mezőváros igazgatási és bíráskodási, szervezetének felépítését, már a működésének bizonyos vonatkozását is elárulja. A város két részét alkotó /felső és alsó/ járás 30-30 tagú választott testülete, a 60 tagú szenátus tagjainak névsora azonos az 1589 évivel. Különbség két ponton van köztük: 1. a szenátorok felsorolásának rendje a két évben némileg eltér egymástól. A változás okát nem tudjuk, a XVII. században - de méginkább a következőben - az újonnan megválasztottak a felsorolás végén vannak, a névsorban a korábbi tagok kiesése révén léphetnek előbbre. A későbbi évek szenátori névsorainak elemzése feltehetően magyarázatot ad erre. 2. A felső járási szenátorok felsorolásában egy, az alsójáráséban két új névvel találkozunk, mindhárom esetben a kiesettek helyén. A változás oka is további vizsgálatot igényel /halálozás, alkalmatlanság?/. Az is figyelemreméltó, hogy a tényleges igazgatási és bírói feladatokat ellátó (járásonként 6-6 tagból álló esküdti testület (judices iurati) tagjai ugyan mind szenátorok, de egy sincs köztük az 1589 éviek közül /208/1 és 209/1 reg./. Először ez évben sorolják fel a választott tisztségviselőket. Elsőnek a két levéltárőrzőt /óvót? (conservator) választását említik, de közülük csak az egyik volt a szenátus tagja. Jelentőségüket mutatja, hogy az ő javaslatukra rendelték el a tisztségviselők kötelező eskütételét. Aligha kételkedhetünk abban, hogy hivataluk fontossága összefügg azzal a ténnyel, hogy a XVI. század második felében - a meglévő iratok tanúsága szerint a mezőváros nagy igyekezettel szaporította a jogbiztosító kiváltságleveleket és ezek megóvása, rendbentartása gondosságot és némi hozzáértést is kívánt. Az iratokon levő