Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek

rint az örökös hivatal viselés megszüntetvén, minden városi felsőbb és alsóbb tisztviselők az idő szakaszonként előforduló tiszt-ujitásoknak a megyék példájára alá vettessenek. És bár első tekintettel a törvényszéki tagokat illetőleg a birói .függetlenséggel nem egészen egyeztethetőnek láttasson is a hivataltóli elmozdithatás elve: mindazonáltal ha mérlegbe vettetnek mind azon roszsz következmények egyfelől, mellyek az örökös hivatal viseléstől szinte elválhatatlanok, — más felől pedig az elmozdithatás káros eredménnyei. — minélfogva megtörténhetik, hogy gyakran a jó lelkű és hivatalában szigorú tisztviselő éppen ezért a partok áldozatja leszsz: nem kételkedünk mégis kimondani, hogy kissebb méltatlanság és a köz jóra nézve kevesebb veszedelem, egy illy tisztviselőnek hivatalátóli megválása, kinek ugyan azt a következő tisztválasztáskor viszszanyerni reménysége lehet,— mint a közönségnek egy hanyag vagy lelki esméretlen tisztviselő által a köz jó hátramaradásával és számos magánosok kárával hosszú évek során keresztüli terheltetése; mert hogy az illy bal eseteknek eltávoztatására, a királyi városokban eddig fenn állott azon rendszabály, mi szerint az illy tisztviselők tsak per utján, és felsőbb jóváhagyás mellett voltak hivataluktól elmozdíthatók, — nem elegendő, — azt számos királyi városok példái bizonyitják. Mikor azomban a királyi városi tisztviselőkre az időszakonként előforduló tisztújítás elvét alkalmaztatni kívánjuk, ugyan akkor kötelességünknek esmérjük abbeli meg győződésünket is kijelenteni, hogy a minden három esztendőben előkerülő tisztválasztást, éppen a köz jóra nézve melly nek előmozdítása jelen munkálatunk legfőbb feladata czéliránytalannak, sőt károsnak tartjuk. Mert nem tekintve azt, hogy minden hivatal bizonyos gyakorlati ügyességet igényel, melly tsak idő jártával megszerezhető; minél fogva a három évi tisztújítás éppen akkor üt ki sok tisztviselőt hivatala köréből, midőn azt tellyesebben meg esmérni kezdette;— melly környülménynek magokra a tisztviselőkre nézve is már előre inkább leverő,mint buzdító hatása van, nem pártolhatjuk a három évenként elő forduló tisztújításokat, azért sem, mivel a megyei példák e részben bennünket okulni tanítanak. Ugyanis tapasztalni lehet, hogy a gyakori tiszt ujitások a megyék közönségeit tsak nem folytonos forrongásba tartják, midőn alig tsilapultak le a szenvedélyek, egyik tisztválasztás Hitán, már kezdődnek a másikra az előkészületek; melly szakadatlan vetélkedés a megyéket egymással sokszor keserű ellentétbe álló pártokra oszlatja; és a köz gyűléseket személyeskedések hartz-mezejévé aljasitja, a köz ügynek, és magánosok dolgainak nagy hátramaradásával. Eme baj elkerülése végett tehát a két tisztújítás közti határidőt magunkévá tevén, itt a publicopoliticumokban munkálkodott fő méltóságú országos választmánynak a megyei tisztujitások iránnyában kijelentett elvét — 6. esztendőben javasolnánk meg-állapíttatni; kivéve, hogy ha a helybéli körülmények mi már e városban is nem egyszer megtörtént a 6. évek eltelésének bevárását meg nem engednék.— Ezen 6. évi tiszt-ujitásokat pedig nem tsak a felsőbb és alsóbb minden tisztviselőkre, hanem magokra a képviselő testület tagjaira is kiterjesztendőnek véljük, magában értetvén, hogy a tisztújítás senkinek is, ki a köz bizodalmat birja újra való elválasztását ki nem zárhatná, a régibb tisztviselők, kivévén a törvény által meghatározandó elmozditási eseteket, a ki jeleltek sorába mindenkor bé jövendők lévén.