Pósalaki János: Debrecen siralmas állapotának megvilágítása 1685-1696 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 17. (Debrecen, 1987)
és egy a budapesti Evangélikus Könyvtárban (R. 337/26.). A Tiszántúli Ref. Egyházkerület debreceni könyvtárában is található egy, mai jelzete RMK. 203. Külföldön a prágai Nemzeti Könyvtár is ó'riz egy példányt, Széli Farkas ajándékából. Itteni közlésünk alapjául az 1755. évi, hely megjelölése nélküli kiadást vettük. Ez széljegyzetekkel van ellátva, de egyebekben szóról szóra megegyezik az 1696. évi kiadással. A közlésben az 1755. évi kiadás széljegyzeteit a szövegben folyamatosan kurzív szedéssel adjuk. A betűtípus alapján nagyon valószínű, hogy a debreceni nyomdában nyomták, a nyomda és a hely mellőzésének nem tudjuk egyéb magyarázatát adni, csak azt, hogy a nyomda működését már egy évtized óta a kancellária és a helytartótanács különös figyelemmel kísérte. Ez a gondos figyelem a XIX. század első harmadában sem szünetelt. Az 1755. évi kiadásnak ez idő szerint öt példányát sikerült felderíteni. A HajdúBihar Megyei Levéltár iratai között található jelzete IV. A. 1021/b. 479. sz. Egy példánya van az MTA könyvtára őrizetében (523. 037. sz.). Külföldön is van belőle kettő: egyik British Library, London; a másik a zágrábi Városi Könyvtár tulajdonában. A XIX. század első harmadában kinyomtatott — keltezés nélküli — példányok egyike a Tiszántúli Ref. Egyházkerület könyvtárában található (J. 2371), másika a, prágai Egyetemi Könyvtár tulajdona. Mindkét példány teljesen azonos betűtípusa alapján a debreceni nyomda termékének tekinthető. 97 Kéziratban a XVIII. század közepe óta széles körben el volt terjedve. Az ismert kéziratos példányok széljegyzet nélküliek, tehát másolóik az 1696-i kiadást vették alapul. 98 Várad első ostroma utáni eseményeket tárgyaló kézirat kétségtelen Pósalaki János írása (HBmL IV. A. 1021/b. 300. sz.). A latin nyelvű feljegyzés minden bizonynyal 1691-ben keletkezett. Az 1696-i emlékirat néhány mondatát szó szerint átvette. Pósalaki János két folyamodása a fenti levéltárban IV. A. 1021/b. 1037. sz. „A—D" jelzetű iratcsomóban van. A folyamodások nyelve magyar. 97 A budapesti és külföldi könyvtárakban található nyomtatott példányok lelőhelyének közléséért F. Csanak Dórának tartozom köszönettel. A debreceniek számát és adatait Fekete Csaba szívességének köszönhetem. A prágai példányt ismertette Szilágyi Ferenc Magyar Könyvszemle 1977. 367—370. A közlésre Fekete Csaba hívta fel a figyelmemet. 98 A Debrecenben és Debrecen környékén közkézen forgott kéziratokat alkalmam volt kézbe venni. A hajdúnánási volt református gimnázium gyűjteményében levő kéziratos másolatnak a második világháború után nyoma veszett. (Ismertette: Molnár József: Debreceni Szemle. 1939. 173—175., 269—271). Ezt a példányt közöltem a Déri múzeum 1939—1940. évkönyvében 165—169. 1. Ezt az ismeretlen másolója Barta Boldizsár krónikája után magyar nyelven írta le, megállapíthatóan ¡1806 után. — A Tiszántúli Ref. Egyházkerület könyvtárában hat példánya található. A legkorábbi másolat 1767-ből való (jelzete: R. 125/a.) írója Tikos István volt. AzR. 681/19. jelzetű másolója nem állapítható meg, csak azt, hogy 1781-ben írták le. Az R. 125 jelzetű 1816-ból való, másolója (tulajdonosa) nincs megnevezve. Háromnak (R. 125/b., 252/2., 527/1) possessor jelzete nincs, a másolás ideje is megállapíthatatlan. — A Déri Múzeum Történeti Adattárában található (sz. 1906: 818 és I. 172/1913. leltári számú) két másolatról tudjuk, hogy az első Bakó Józsefé volt 1793-ban, a másodikat Komlóssy József másolta, 1806-ban; — A Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteményben (V. 75. 72. I. ltsz.) kézirat másolója Csokonai József volt, Csokonai Vitéz Mihály apja, aki 1782-ben befejezett naplója végén Barta Boldizsár krónikájával együtt ezt is bejegyezte. Megállapítható, hogy két kollégiumi könyvtárbeli (681/19 és 527/2 jelzetű), valamint a Déri múzeumi I. 172/1913 leltári számú másolatok alapszövege azonos volt. Az OSzK. tulajdonában levő kézirat jelzete: Quart Hung. 1043. — ez tehát fordítás. — A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára tulajdonában egy kéziratos másolat MS. 145. jelzet alatt található. — A Debrecenben levő kéziratok másolói vagy az 1696-i vagy a XIX. század első harmadában nyomtatásban megjelent, — tehát széljegyzet nélküli kiadást használták. — Móricz Zsigmond röviddel halála előtt debreceni témájú regénye tárgyául Pósalaki életét és a Declaratióban foglaltakat kívánta választani. Alföld. 1960. 3. 149—150. old.
