Pósalaki János: Debrecen siralmas állapotának megvilágítása 1685-1696 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 17. (Debrecen, 1987)

szolgák ütlegelésébe bele is halt — 10 000 forint kártérítést követelt a várostól. A sikeresebb behajtás érdekében a hozzá küldött városi követeket bebörtönözte, majd azzal fenyegetó'zött, hogy katonai végrehajtással veszi meg a városon a követelését. Végül is — ebben Pósalakinak is nagy része volt — a bécsi haditanács rendeletére állott el követelésétől, s megelégedett a város bocsánatkérésével.

37 Az 1698. évi tisztújítás alkalmából nevezik főjegyzőnek (primarius nótárius), új társa is van, a már említett Lévai István személyében. Első szenátor és számvevő lett és a tisztújításra kiküldött Holló Zsigmond kamarai biztos követelésének elhárítása végett első ízben próbált a szenátus a választott hites közönség határozatára hivatkozni. A 3000 kassai köböl gabonát semmiképpen nem akarták megajánlani. A kamarai biztos több napi tárgyalás után már katonai karhatalom igénybevételével fenyegetőzött. A tárgyalások során Holló Zsigmond vacsorán látta vendégül Dobozi István főbírót és a két jegyzőt. Néhány napig Pósalaki János házánál is lakott. Eltávozásakor már me genyhülten újra meglátogatta a házánál: „Ott néhány pohár bort megiván nagy magaajánlásával kocsira ült". A követelés teljesítésére Eperjesen Komáromi György és Pósalaki János követek még augusztusban is haladékot nyertek.

38 Ugyancsak Komáromi Györggyel együtt volt követ 1699 augusztusában a felsőmagyarországi királyi városok portái számának újbóli megállapítása végett tartott gyűlésen. Ez az útjuk nem volt sikeres, mert a két évvel előbb Debrecen számára megállapított 40 portát nem sikerült lejjebb szállítani.

39 Ez év tavaszán az akkor még Csapó utcán levő háza udvarán, az istállója, három hét múlva a szénája meggyulladt. A hirtelen összeszaladt nép mindkét alkalommal nagyobb kár nélkül eloltotta a tüzet. A tűz okozóinak a beszállásolt német katonákat gyanították. A következő év januárjában a Péterfia utca elején levő két puszta telek egy részét az utca eladta neki, 12 lépés szélességben 60 forintért. Az ár többi részét „a megsövényezésre és sok ganéjtól való kitisztítására" beszámította.

40 1700 májusában ismét Komáromi Györggyel mentek Eperjesre, a városok gyűlésére. A régibb királyi városok a repartíció folytonos emelése miatt évről évre megkísérelték, hogy a saját adóterhük csökkentése végett a számukra megállapított adót Debrecen portái számának emelésével egyenlítsék ki. Ez alkalommal meg tudták akadályozni ezt a szándékot.

41 Ugyanez év őszén, Debrecen és Szoboszló között a XV. század óta vitás Kösélyszeg használata miatt kiújult perben sikerült végleges egyezséget kötni. A következő tavaszon a város jobbágyfaluja, Szovát lakóival alkudott meg a kilencedük megváltása ügyében.

42 Szenátori tekintélyét azonban aligha növelte az, hogy második feleségét, Kis Ilonát 1700. december végén makacsság miatt (a főbíró háromszori idézésére sem jelent meg a törvényszék előtt) a bíróság szolgákkal vitette fel és egy éjszakára a „palotába" (a városházára) zárták. Az ok az volt, hogy az egyik debreceni polgárt hamis útlevelek használata miatt tetten érték, és az azt vallotta, hogy az íratlan útleveleket Pósalaki János felesége adta a kezébe.

43 Ennek ellenére az 1701. újévi, mind a következő esztendei tisztújításon nótárius37 Uo. IV. A. 101 l/a. 24. k. 268—269., 275—277., 285—286. old. Vö. a közölt 4. irat negyedik pontja; a Corbelli ügy. Debrecen története i. m. II. k. 108. old. 38 HBML. IV. A. 1011/a. 24. k. 345—346., 349., 356., 357., 370., 373., 378. old.; ROLT. 1905. (I) 2—3 füzet 3—6., 7., 11. old.; 1906. (II) 2. füzet. 5. old. 39 ROLT 1906. (II) 3. füzet. 6., 9—10. old.; Debrecen története i. m. II. k. 107. old. 40 ROLT 1906. (II) 1. füzet, 1., 4. old.; HBML. IV. A. 1011/a. 24. k. 461., 698. old. 41 Uo. IV. A. 1011/a. 24. k. 714. old.; Vö. 4. számú irat második pont; Debrecen története i. m. II. k. 107—108. old. 42 HBML. IV. A. 1011/a. 24. k. 777. old.; 25. k. 189. old. 43 Uo. IV. A. 1011/a. 24. k. 698., 819., 829. old.