Dobozi levelek 1703-1709 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Debrecen, 1986)

Debrecen, 1707. február 23. Méltóságos fó'generális, nekem nagy jó Uram! Én csak ezelőtt néhány napokkal Nagyságod jó biztatásábul is puszta házamhoz haza verekedem, holott is egy szem búzámat, árpámat, egy ital boromat és teljességgel semmit nem találok. Amellett mindjárt másnap az rác lárma alkalmasint kiütötte vala az álmot a szemembül. Mely is gyalázattal Sarkad alól vissza menvén, kevés pihenésre s élelmemre, holmik szerzésére midőn adnám magamat, ottan minden gondolatom kívül ez nyomorúságos, nyűgös és régtül fogva fárasztó bírói tisztet erőnek erejével nyakamban szegzék. Ottan csakhamar tegnap tudniillik érkezek írván Csongorádtul költ, Nagyságod méltóságos levele. Az méltóságos asszonynak szőlőt mindjárt Károlyban elküldtem, úgy az ő Nagysága ezen levéléit parancsolatja szerint Nagyságodnak Poroszlóra inviáltam. Itt méltóságos generális úr, csak nyomorultul és rettenetes szükségben vagyunk, nem oly statusban és mindennek hűségében a várost, mint hallottam. Igazán annyira vagyunk, magunk szükségét is alig tölthetjük, nemhogy másoknak tudnánk kedveskedni. Félek üres tárháznak gazdasszonyának bolond, vagy rossz neve ne keljen. Gabonával és borocskával, ha Nagyságod nem succurál kölcsön, én nem tudom, hogy subsistaljak cselédeimmel. A városnak is minden költsége elkopott, ha csak Nagyságod illendő bonificátiót sok erogátiójáért a városnak nem procurál, nincs mire vetni kezet. Hitván marháink igen a bujdosásban elmaradoztanak, praedáltattanak, ha Nagyságod méltóságos parancsolatjára a assistentiájára generalatussága alá való nemes vármegyékbül, s helységekbül, ha melyeket kaphatnánk, rehabeálhatnak, áldást mondanánk érette. Úgy az gonosz szomszédságoktul, hajdúvárosiaktul elpraedáltatott javacskáinknak felkeresésének útját-módját s abban leendő grátiáját alázatosan kívánnók. Ugyanis az mi az ellenségtül és magunk vitézlő fiaitul megmaradott, űk azt teljességgel, míg a város népe hazaszállott, elseperték és takarították. Erdély és egyéb felől való hírekről elhiszem méltóságos asszony Ő nagysága fogta Nagyságodat tudósítani. Az erdélyi jó híren kívül én egyebet mostanság nem hallhattam. Nagyságodtul várok ezentúl kívánatos és valóságos újságokat értenem. Továbbra, mely leveleit pedig merre dirigáljam Nagyságod után, méltóztassék tudtomra adni. Ezzel ajánlom magamat Nagyságod régi jó grátiájában és maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Dobozi István mp. Debr. 23. Febr. 1707. 1707. Febr. Fasc. 1. A. 32. 84. Debrecen, 1707. március 8. Méltóságos fó'generális, nekem jó Uram! Nagyságos méltóságos levelébül értvén az kenyérre való szükségét az hadaknak, amennyit a városbul szedhettem, megindítottam. Borral is amicsodást találhattam, kedveskedik a nemes város Nagyságodnak. Munitió itt egyéb 20 bombánál nem maradott, a mosárra reá akadott a nímet, s elvitte. Az ágyúkat Ecsedben vitték, mint tavalyi tiszt uraméktól értem. Magam majd indulok kegyelmes urunkhoz ő nagyságához Munkácsra. A tolvajság igen elkezdett ezen a földön áradni. Ökröket hajtanak, gulyabeli marhát vagdalnak, útonjárókat fosztogatnak. Amint gyanakszunk, a szom-