Dobozi levelek 1703-1709 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Debrecen, 1986)

széd hajdú városbeli fiak cselekszik. Talán megpihentenek volna már egyszer. Ha Nagyságodnak tetszenék, méltóztassék hadra hívatni őket. Jól emlékezhetek Nagyságod szomorú bujdosásunkbeli nyomorúságunkra. Feles marhabeli kárai vágynak a szegény lakosoknak. A Szamos közön, Tiszaháton kit fosztva, kit erővel a gulyákról elfogdostanak, embereink sok helyeken ismertének meg marháikban, de ki nemes ember, ki katona, házára sem bocsátja az embert, sőt öléssel fenyegeti. Kérem azért nagy alázatossággal jó urat, Nagyságodat, méltóztassék vagy két jó erős embernek parancsolni ezután, hogy egyéb (elmosódott) elindulván falunként esküdtetne és az, hol afféle marhát találna, adatná kezéhez. Tekintetes Eötvös Miklós úrra igazíttatva volt, az ősszel azokban is, ami meg volna, adatna vissza ő kegyelme vagy illendő árát fizetné meg. Szüntelen jár reám a szegénység miatta. Nagyságodat az Isten ily gondolatjáért örökké megáldja. Melyben ajánlom én is mindenkor gratiájában magamat, s maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Dobozi István mp. Debreczen, 8. Márc. 1707. Ps. Kenyérvivő szekereinket méltóztassák Nagyságod visszabocsátani. (más írással:) 1707. 8. Mart. Dobozi Úr levele a táborra küldött borral, kenyérrel. Item 20 hombárul, ágyúkról, etc. 1707. Márc. Fasc. 1. A. 23. 85. Debrecen, 1707. március 22. Méltóságos főgenerális, nekem nagy jó uram! Ezen annectált levelet Károlybul akarom vala inviálni. De fel nem vállalván, hazahozám magammal és a múlt éjfélben érkezvén két 16 és 17 Mártii Vásárhelyről költ levelét alázatosan vészem, melynek tenora szerint ezen leveleket inviáltam. Bánom felettébb, hogy ennyi időtül fogva az parancsolt kenyerek és kevés bor rajtunk hever. De mi nagyobb, most sem tudhatjuk, hova és merre indítsuk. Ugyanis Kos Mihály úrtól várván a nemes város, mindeddig sincsen semmi intimátiónk, hanem ez órában írok ő kegyelmének, adja tudtunkra mit akar, Kárándi uramat is hallom Földesen lenni, oda is írtam, mit akar, merre és mikor megyén, hogy ő kegyelme lemeneteli alkalmatosságával elküldtetnék. Ugyanis magába megindítani bizontalan helyre bátortalan és veszedelmes. Mint Nagyságod alul jütt két hadnagyai informálták absentiámban a nemes tanácsot, mint Nagyságodnak constál, soha semmi lehetőség és tehetőség nem múlik. Egy hitetlen Király alias Alföldi János nevű katona kóborló, Nyúzó úr ezeribül, Nagy Miklós seregébül vagyon nálunk fogva. Kinek is törvénye mely lött Kárándi úr által. Kár halasztani executióját, rajtam bizony az oly dolog sem múlik, mivel elég hasonló kóborlók bűvön találtatnak. Valamely lakosunk 4 ökrei elhajtásának alkalmatosságával fogattuk meg. Egy Rácz Geczi híres tolvajt kívántunk volna kezünkhöz törvényre, de nem adták, sőt 15 napnál tovább tartóztatni nem akarjuk. Méltó volna, Nagyságod rájuk parancsolni, vagy hozzák be, vagy szorosan megtartsák, míg investigátiója peragáltatnék. Nem volna annyi tolvaj és kóborló, ha orgazdái és pártfogói nem volnának. Nagyságodnak, se vicéjének, se brigadérosának földünkön híre sem hallatszik. Boné úr bloquádjában is küldöztünk a napokban 2000 kenyereket és 8 vágókat. Többet is kérnek, ami és mint lehet azt is praestáljuk. De nyomorultul vagyunk az limitátió miatt. Sem árpát, sem búzát tel-