Barta Boldizsár: Rövid chronika - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Debrecen, 1984)

Nádudvari Benedek uraimékat. Kik azon generállal megalkusznak 1500 köböl búzában, de minthogy a búzaszállításban a varasnak semmi módja nem lehetett, fizettek minden köböl búzáért egy-egy aranyat, úgy mint 1500 aranyat. Mely summa megfizetése a kívánt terminusra hogy nem lehetett* tanácsbéli embereknek rabságba kellett zálogul nyomorgani, mindaddig, míg nem egy részét azon szakmári dícsírétes keresztyén respublica segítségével, a több részét maga ereje felett való megszorongatásával teljesítette a váras. A tavaszi idő forgásában ismét felkészülnek a magyar vitézlő rendek és a németekkel együtt mennek titkosan Várad alá, de elsőben is minden Utakat megállanak, hogy sehonnan hírmondó Váradra bé nem mehetne. Megülik azért Várad varasát die 27. Mai. jó hajnalban, diadalmaskodnak is, mert feles házakat Olaszi, és Péntekhely nevű utcákban felgyújtogatván, sok jószággal másnap Debrecen alá jönnek s itt megtelepednek. Némely része a rabokkal hamarébb elmegyen Kalló felé, magok az urak a varasra bejövén, Kuczuk pasa bírván pedig a váradi főpasaságot, ezen dolog otthon nem létében esett, mint hogy a fővezér parancsolatjából Érsekújvárhoz kellett volt menni táborban. Megijjed azért Váradnak e nagy veszedelmén a váras, tudván már az előtteni példákból is a törökök fortélyát, hasonló dologban, érezvén is keze szavát postákat szerez, hogy Kuczuk pasának a dolgot utána izenje, hogy magáról a váras a veszedelmet elfordíthassa. Azon posta azért a pasát Szolnakon túl előltalálja, ki már vissza haza felé jövő úton vala a dolgot néki megjelenti, a pasa a postát békével csak elbocsátja. Nem sok idő múlva azért, hazaérkezvén Váradra azon Kuczuk pasa a kárt S tűz miatt való pusztítást maga szemeivel hogy meglátja, hívatja bíró uramat levelével 5. Junii, kinek summája ez vala, hogy se napot, se órát ne várna, menten-menne, adna számot Várad romlásáról, miért égettette volna fel etc. Az tekintetes tanács bíró uram bebocsátása s nem bocsátása felől vagyon nagy elmefárasztásban, kiváltképpen ím ezeket forgatván: kisebb casüsokban is már két bíráink végeződtek el kezek miatt, hogy-hogy adjuk harmadikat is magunk két kezével a veszedelemre ártatlan voltára, lelkünk esméreti ellen. Viszont ha bé nem bocsátjuk, magunk tesszük mind magunkat, mind őkegyelmét bűnössé. A tekintetes tanács értelme megegyez azért azon, hogy még is jobb bebocsátani. Választanak azért 20 öreg embereket a tekintetes tanácsi rend közül, kiknek tekintetekre s könyörgésekre netalán meghagyná életét. Alattomban elküldenek a váradi urakhoz is esedezvén oltalmokért. Bíró uram e nyughatatlan belső tusakodásit megjelenti prédikátor uraimnak, noha többen a bemenetelt tanácsolják ugyan: de őkigyelmek közül is némely a szemlátomást való veszedelemre nem javalja a szán-szándékos menetelt. De ezt is a több prédikátor uraimék noha enerválják s refutálják, még is e dolgon újobb és belső nagyobb harca támad bíró uramnak, ki a test és vérnek ugyan nem engedvén, elrendeli házát azon éjszaka testamentom szerint. Viszont ismét másnap, bíró uram jelen nem létében, tanácsgyűlés lészen jó reggel, hová prédikátor és mester uraimat is hívatják, azon dolognak