Barta Boldizsár: Rövid chronika - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Debrecen, 1984)

nának a váras körül, a váras strázsáira a magyar tatárok reá ütnek, lovoktul és egyéb jószágoktul megfosztogatják, kiknek keresésére másnap, úgy mint die 8. Aug. felesen kimenvén, nyolcat a várasbéliek közül megölnek. Annak utána az ellenségtül való félelem tágítván a csauzokat békével hazaviszik, die 21. Aug. templomunk ajtaja is megnyílik. Őszre kelve viszont gyülekezik a német tábor az Harangodra, hová a varasnak is hűséggel és érteke szerint való gazdálkodással kellé kedveskedni. Az váradi Szénán pasa kívánságára hírmondót kellé a bírónak, úgy mint Vígkedvű Mihály uramnak az Harangodra szállott német tábor felől küldeni, mely hírmondó nem az űreá bizattatott s eleiben adatott regula szerént járt el az hírmondásban, hanem maga saját tetszése szerint nyelvét határán kívül eresztette a török előtt és így a varasra veszedelmet szerző haragot hoza. Melyért azon böcsületes és tanácsos igaz hazafiát a varasnak egyik erős és hasznos oszlopát, negyedszeri főbíróságában, 1. Sept. gyalázatos halállal megöleti, azon Szénán pasa, kit halva hazahozván 2. Sept. nagy keserűséggel eltemet a váras népe die 3. Sept. Isten büntetetlen e méltatlan cselekedetét nem szenvede sokáig, mert nyolcad napra azon Szénán pasát az élők száma közül kiűzé. Csak kevés üdővel választatik a főbíróságra tekintetes Biczó István uram. Ottan hamar megrakodik a váras Kemény János fejedelem feles mezei quártélyozó hadaival. A szabad quartélyra kész gazdálkodásra. Immár télre kelve is, mindennap, minden felől, holni nyúzó-fosztó, gyilkos, pajkos, ki egy kardot, vagy egy puskát szerzhetett jött, annyira, hogy már a varasban le sem telepedhettek különben, hanem kétszeresen. Sok szegény házgazdának minden télre készíttetett eledelecskéjét anynyira megélte, hogy kénszeríttetett cselédestül a semmivel is elmenni, házát a katonáknak hagyni. Ezek mennyi praédálást, dúlást, mennyi Isten s ember ellen való utálatosságot cselekedtenek, nem lehet, nem is illik leírni. Csak hamar egynéhány schólabéli ifjakat is vérontó kezekkel, ártatlan voltokra, megölnek. Egynehány úttal kénszeríttetett a váras a súlyos ínségben ajándékokkal megkeresni Kemény János fejedelmet, de semmiképpen megkönnyebbítésére a varasnak nem hajol, sőt minden felől szaporodnak a zászlók, kik felteltek 48 számra. Sok szorgalmaztatás után, vagy netalán kételenség is érkezvén, sikerült summa úgy mint 4000 for. fizetés conditiója alatt megszabadulást venni. Ugyan azon idő közben Piri pasa, a hatalmas török császár íródeákja, (ki által Várad vételében elfoglalt tartományokat, helyeket és minden helybélieknek neveket, számokat írásban akar tétetni), Debrecent is egynehány úttali parancsoló leveleiben kénszergeti, hogy azon hatalmas császár kívánságára minden lakosa felirattassék, nevek és házak száma szerent. Támada e felől nagy búsulással való vélekedés, hogy ennek mi lehetne vége, kiváltképen ím ez nehézségek forognak fenn: 1. Ha magunkat felíratjuk, ez következik, most hozzánk oltalomnak okáért ideig bejött szegénységgel megszaporodott a váras, ezekért nagy lészen a reánk vetendő adó, ha pedig azok (kikre tekintve most adónk felnevekedik) szokott lakóhelyekre oszlanak, rajtunk marad adajok. 2. Ismét ha vagy mostan ittlakosít, vagy jövendő lakóit megcirkálván a várast, registromában nem találja a török, vagy rabságra hajtja, vagy újabb és külön való adófizetés alá választja és így a váras szabadságát, mely a lakosoknak szabados kimenetelekben és bé-