A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István az álmosdi keresztapa

95

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. zet halotti anyakönyvébe is bejegyezték, annak ellenére, hogy Pesten hunyt el, és ott is helyezték örök nyugalomra.2' Bár egyelőre semmi nyoma, hogy unokájának keresztelője előtt Széchenyi Istvánnal találkozott, ennek ellenkezője sem zárható ki. Lehet, hogy személyesen nem ismerték egymást, és lehet, hogy Péchy Imre nem is hallott a fiatal grófról, az viszont aligha képzelhető el, hogy az utóbbi előtt egyáltalán nem emlegették az alnádor nevét; ha más nem, apja bizonyára szóba hozta.

Péchy Imre és a tőle jóval fiatalabb Prónay Magdolna (1768- 1821) házasságából hét gyermek született.2'’ Közülük a legidősebb, az egyetlen fiú, Péchy Ferenc életrajzi adataiból meglehetősen keveset ismerünk; még születési éve sem bukkan fel a hozzáférhető, illetve az eddig kutatott forrásokban. Talán apja példáját követve, vagy éppen általa ösztönözve a polgári forradalom előtt és után közéleti szerepet is vállalt, aztán visszavonult. Idős korában, 1873. február 16-án halt meg akkori lakhelyén, Budapesten* 26 27, csaknem elfeledve. A korabeli lapokban gyászhírt vagy nekrológot nem közöltek róla, és a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (a Debreceni Református Kollégium könyvtárának) gyászjelentés-gyűjteményében sem található semmi.

Az ifjú Péchy Ferenc pályáját igényes, befolyásos és a kellő anyagi eszközökkel is rendelkező atyja gondosan egyengette. Még Bécsbe is elküldte tanulni. Kísérőül egy iskolázott fiatal nemest, Madarász Dobrosi János (1780-1839) ügyvédet kérte fel, akit 1810-ben neveztek ki bírónak a debreceni királyi kerületi táblához. Már a következő évben kiszemelték a Debreceni Református Kollégium jogi tanszékére. Ekkor két évig Bécsben tanult, már nem éppen fiatalon; feltehetően ekkor bízta rá a főkurátor a fia felügyeletét. 1813 őszén foglalta el hivatalát a tanintézetben, mint a magyar jog professzora.2S Péchy Ferenc egy ideig katonatiszt, 1819-ben a Hessen-Homburg huHBML IV. B. 421/1. 3. c. Álmosd ref. [egyház] halotti anyakönyve.

26 Magyar nemzetségi zsebkönyv. 2. rész. Nemes családok. Budapest, 1905. 513. p. - Nagy Iván (i.m. 9. köt 183. p.) öt gyermeket említ, Kempelen Béla (i.m. 8. köt. 244. p.) szintén, de az általuk felsorolt nevek nem teljesen egyeznek, úgyhogy a zsebkönyv adatai elfogadhatónak látszanak.

27 Kempelen B. i.m. 8. köt. 244. p.

x Madarász Dobrosi János pályájának rövid áttekintése: Balogh Ferenc: A debreceni református kollégium története adattári rendszerben,,, Debrecen, 1904, 416. p.

_____