A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István az álmosdi keresztapa

szárezredben főhadnagy. Gyakran megfordult a birodalmi fővárosban, ahol élénk társasági életet élt.30 Minden bizonnyal itt ismerkedett meg majdani feleségével, és nagyon valószínű, hogy első keresztkomájával, Széchenyi István gróffal is.

A bécsi Fries család és Széchenyi István kapcsolatának pontos kezdete szintén nem datálható. Egyik fennmaradt levelében, amelyet 1813. augusztus 20-án a lipcsei csata előtt Teplitzből írt apjának, azt kérte, hogy „bey Fries” [Friesnél] helyezzen el számára ezer bécsi értékű forintot és kétszáz dukátot, mert kifogyott a pénzből.31 Az idézett kifejezés arra enged következtetni, hogy ez a bizonyos Fries volt a fiatal huszártiszt bankára, pontosabban apja oda utalta át a neki szánt apanázst. Tehát nyilván gyakran találkoztak. Csak találgatni lehet, hogy kiről is van szó. Talán a jeles mű- és könyvgyűjtő, Moritz Fries gróf (1777-1825)32 volt a közvetítő, ám valószínűbb, hogy a Széchenyi naplójában később, az 1830-40-es években emlegetett másik gróf, Moritz Fries (1804-?)33 bankár apja. (A születési évszámokból ítélve a két azonos nevű személy szoros családi kapcsolata, vagyis a szülő-fia

96 Bényei Miklós: Széchenyi István, az álmosdi keresztapa

29 Amon von Treuenfest, Gustav: Geschichte des k. k. Huszaren-Regimentes Freiherrn von Edelsheim-Gyulai Nr. 4. Von seiner Errichtung 1734-1882. Wien, 1882. 452. p.

j0 Vö. Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István élete és működése 1820-1825 közt. Történeti bevezetés. In: Gróf Széchenyi István naplói. 2. köt. (1820-1825). Budapest, 1926. XVII. p.

31 Gróf Széchenyi István levelei IV. Gróf Széchenyi István levelei szülőihez. Budapest, 1896. 85. p. - Az 1811. évi devalváció az 1762-ben Ausztriában és Magyarországon is bevezetett bankó forint, vagyis papírpénz értékét egyötödére szállította le; ugyanakkor ún. bécsi értékű papírpénzt, beváltási jegyet bocsátottak ki, hogy ezzel a devalvált papírbankó beváltható legyen. A bécsi érték (vagy ahogy hazánkban inkább nevezték: váltó forint) második pénzláb lett az állandó értékű ezüst (vagy pengő) forint mellett. 1820-tól a váltó cédulák árfolyamát rögzítették: eszerint kétszáz ötven váltó forintot száz ezüst (pengő) forintra (más néven igaz monetájú, valorizált, még gyakrabban konvenciós forintra) váltottak be, vagyis egy váltó forint az ezüst forint negyven százalékát érte. A dukát a Habsburg-uralkodók által veretett aranypénz volt, értékben négy pengő forint harminc krajcárnak, vagy tizenegy váltó (bécsi értékű) forint tizenöt krajcárnak felelt meg.

32 Constant Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich, die Lebensskizzen der denkwürdigen Personen, welche 1750 bis 1850 im Kaiserstaate und in seinen Kronländem gelebt haben. Vierter Theil. Wien, 1858. 362. p.

33 Genealogisches Taschenbuch der deutschen gräflichen Häuser auf das Jahr 1840.

Gotha, 1840. 191. p. _____________________________