A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István az álmosdi keresztapa

tekintélyes mennyiséget tesznek ki: a Magyar Országos Levéltárban külön, közel két és fél folyóméternyire terjedő családi fondot alkotnak21, és van eg^ kicsiny fond is a tizenkilencedik század harmincasötvenes éveiből.22 Más fondokban még további szórt anyagok találhatók.23

A péchújfalusi református köznemesi ág a jómódú középbirtokosok rétegéhez sorolható. Ez idő tájt, vagyis a tizenkilencedik század első felében a família legtekintélyesebb, legbefolyásosabb tagja Péchy Imre (1753-1841). Álmosdon született, itt is volt ezer holdnyi birtoka, itt állt a kúriája, és ezt tekintette otthonának; itt temettette el feleségét is 1821-ben. Kiválóan felkészült, a göttingeni egyetemen is tanult jogász, akinek közéleti karrierje a szokásos módon indult: Bihar megye aljegyzője, főjegyzője, majd alispánja. Több rendi országgyűlésen Bihar (1796, 1802, 1805, 1807), később Pest megye (1812, 1825) követe. Lojális magatartása és mérsékelt konzervatív politikai felfogása révén 1813-ban alnádor, 1824-ben a hétszemélyes tábla ülnöke. 1801- ben választották a tiszántúli református egyházkerület főkurátorává (főgondnokává), vagyis világi vezetőjévé, és ezt a tisztségét csaknem négy évtizeden át, 1839-ig betöltötte. Közben a magyarországi református egyházi konvent elnöki székébe emelték. Sokat tett felekezete, tágabban a protestánsok jogainak érvényesítéséért, a református tanügyért, a debreceni kollégiumért, a magyar nyelvű oktatás bevezetéséért. Egy időben erősen vonzódott a tudományokhoz, figyelemre méltó tanulmányt írt a polgári és peres jogi eljárás nyelvének magyarosításáról; talán ezért is választották meg 1830-ban a Magyar Tudós Társaság igazgató tagjává.-4 Kiemelkedő tevékenységének szerény elismerése volt, hogy amikor meghalt, ezt a tényt az álmosdi református gyüleke- * 22 23 24

94 Bényei Miklós: Széchenyi István, az álmosdi keresztapa

1 MOL P 536. Péchy család, 1527 1889. A segédletek szerint a fond 2,38 folyóméter.

22 MOL P 339. Péchy család, pécsújfalusi, 1835-1858 - ez 0,02 iratfolyóméter terjedelmű.

23 MOL P 22, P 47, P 86, P 88, P 619, P 1774. - A genealógiai táblázatok mikrofilmen is olvashatók: MOL B 1454. Megemlítendő a család megbízásából készült hajdani, több mint négyszázötven oldalra rúgó segédlet is: Gárdonyi Albert: A Péchújfalusi Péchy-család levéltári lajstroma. Budapest, 1909.

24 Minderről: TtREL 1. 8. c. 1. Álmosd, 1916. évi gyűjtés; Vajda M. i.m. 186-187.

p.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.02, 10. köt. Budapest, 1905. 652- 654. has. Említett müve: A magyar nyelvről a polgári és peres dolgok folytatásában. De usu linguae hungaricae in publicis negotiis. Pest, 1806. __________________