A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Veress Zsófia: Latin-magyar kétnyelvűség Debrecen városának 1606/1607-es Magisztrátusának jegyzőkönyveiben
63 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. jezés, mondat vagy mondatok. A megnyilatkozásban elfoglalt helyük szerint három fő típust szokott a szakirodalom elkülöníteni: mondaton kívüli; mondatok közötti; mondaton belüli kódváltás. A mondaton kívüli kódváltás többek szerint az a típus, amely a legminimálisabb szintaktikai kötöttségekkel jár, így számos ponton beépíthető az egynyelvű megnyilatkozásba anélkül, hogy szintaktikai szabályokat sértene. Másrészt használatához a második nyelvbeli minimális kompetencia is elegendő. Ilyen eset például, amikor a jegyzőkönyvek szövegében ezt olvashatjuk: „Semmivel nem ados nekj. Petit utrum."22’ A mondatok közötti váltás tagmondat- vagy mondathatáron jelenik meg, olykor beszélőváltásoknál, ez a második nyelven is nagyobb folyékonyságot követel. ,Mt personaliter fatetur idem Greííorium Vargha fráter, hogj Nagj Demeterne eo neki, mint plenipotens curatornak Nagj Pet érnék a 13 forinthott megh atta."23 24 25 A legproblematikusabb típus a mondatokon belüli kódváltás, hiszen itt a legnagyobb a veszélye annak, hogy a beszélő vagy az egyik, vagy a másik nyelv szabályai (szórendje vagy vonzatai) ellen „vét”. Ezt nevezzük interferenciának. ,jZeots Mathene ellen statuallia az testamentumot, alioqui ulteriis neaue differtur,”2? A szakirodalom szerint ez a kódváltási típus csak olyan beszélőkre jellemző, akik mindkét nyelven magasabb kompetenciaszinttel rendelkeznek. A mondaton belül megjelenő másik nyelvi (lexikai) elemekről a legnehezebb eldönteni - egységesen érvényes szabály nincs is -, hogy kölcsönzés vagy kódváltás. Nem könnyű ugyanis annak eldöntése, hogy az adott „vendégelemet” a beszélő az adott megnyilatkozásában csak néhányszor, alkalmilag használt, avagy a nyelvi elem, leggyakrabban lexéma része a közösség nyelvi rendszerének. Kommunikatív szempontból azonban nincs értelme éles határokat vonni az alkalmi/beszédbeli kölcsönzés és a mondaton belüli kódváltás között. A kódváltás és a kölcsönzés éppúgy lehet kommunikatív stratégia, kifejezhet különféle társadalmi jelentéseket. Szociolingvisz- tikai megközelítésben a kölcsönelemek használata is jelölhet egy olyan beszédmódot, amely által a beszélő egyszerre utal az érintkező nyelvek közösségi szerepeire, a kontextusra és az abban megjelenő 23 Magisztrátusijkv. 1606/1607 130/2 24 Magisztrátusijkv. 1606/1607 205/4 25 Magisztrátusijkv. 1606/1607 122/5
