A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Tóth Agnes: Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet történetéből /1925-1949/
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 363 Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet történetéből (1925 - 1949) Tóth Ágnes A tanárképző intézeteket azzal a céllal alapították, hogy a tanári pályára készülő hallgatók az elméleti tanárképzés mellett - ami a tudományegyetemek bölcsészeti karán folyt- megfelelő szakmai képzésben is részesüljenek. Az 1924.évi XXVII. törvény'a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről így rendelkezett az intézetek létrehozásával kapcsolatosan: „A bölcsészeti kar elméleti felkészítő munkájának kiegészítése céljából a magyar királyi vallás - és közoktatásügyi miniszter a tudományegyetemek mellett középiskolai tanárképző intézeteket szervez. Ennek élén egy elnök állt és munkáját a tanárképző intézet tanári testületéből alakított igazgatótanács segítette. Őket meghatározott - ötéves - időtartamra a vallás-és közoktatásügyi miniszter nevezte ki. A törvény alapján az országban Budapesten, Szegeden, Pécsett és Debrecenben alakultak tanárképző intézetek. Ezek szervezetileg függetlenek voltak a tudományegyetemektől. A középiskolai törvény rendelkezése értelmében1 2 (1883.XXX.tv és az 1924.évi XI.tv) középiskolai tanári képesítést csak az nyerhetett, aki igazolta, hogy egyetemi tanulmányai alatt a középiskolai tanárképző intézetnek négy éven át tagja volt, s ezen idő alatt az egyes szakcsoportokra nézve kijelölt tanárképző intézeti előadásokon és gyakorlatokon eredményesen részt vett. A törvény előírt minden tanárjelölt számára az egyetem elvégzése után egy év tanítási gyakorlatot is valamelyik nyilvános középiskolában. Ezen kívül kimondta, 1 Magyar Törvénytár 1924 1137. 2 Magyar törvénytár 1924 253.
