A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Tóth Agnes: Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet történetéből /1925-1949/
364 Tóth Ágnes: Pillanatképek a debreceni M. Kár. Középiskolai... hogy a tanárképző intézetek székhelyén gyakorlóiskolát kell létesíteni, s amíg ez nem történik meg addig a helybeli középiskolákat kell igénybe venni gyakorlati tanárképzés céljára. A törvény II. fejezete a középiskolai tanárok képesítéséről szólt. Ezt a feladatot a tudományegyetemek székhelyén működő középiskolai tanárvizsgálóbizottságok látták el. Akkor kaphatott valaki középiskolai tanári oklevelet, ha valamelyik tudományegyetem bölcsészettudományi karának rendes hallgatója volt, továbbá az egyetem mellett fennálló tanárképző intézet tagjaként négy éven át legalább két szaktárgyat tanulmányozott. Szaktárgyain kívül köteles volt még előadásokat hallgatni magyar irodalomtörténetből, lélektanból, logikából, etikából és filozófiatörténetből. Továbbá tanulnia kellett neveléstant, gyakorlati módszertant és ezek történetét. Mindezek után még igazolnia kellett egy év tanítási gyakorlatot is. Ha mindezek a feltételek teljesültek, a jelöltnek valamelyik tanárvizsgálóbizottság előtt írásbeli és szóbeli vizsgát kellett tennie. A vizsga nyelve magyar volt, de élő idegen nyelvből az adott nyelven folyt a vizsgáztatás. A törvény a tanárképző intézetek megalakulása idején középiskola alatt a gimnáziumot, reálgimnáziumot és reáliskolát értette. A gimnáziumok inkább humán irányú (latin-görög) műveltséget adtak. A reálgimnázium a latinra, modem nyelvekre és az irodalmi tanulmányokra, míg a reáliskola a modem nyelvek, mennyiségtan és természettudományok tanítására fektetett nagyobb hangsúlyt. Ez utóbbi középiskolai típus nagyobb közkedveltségnek örvendett. Mindhárom nyolcosztályos volt. A fiúk és lányok számára külön igazgatás alatt álló és külön elhelyezett középiskolák léteztek. A gimnáziumban oktatott rendes tárgyak a következőek voltak: hit és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, latin nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, görög nyelv és irodalom földrajz, Magyarország történelme, egyetemes történelem, filozófia, mennyiségtan, természetrajz, természettan, rajz és testgyakorlás. A reálgimnázium rendes tárgyai: hit és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, latin nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, angol vagy francia vagy olasz nyelv és irodalom, Magyarország történelme, egyetemes történelem, földrajz, természetrajz, kémia, természettan, mennyiségtan, filozófia, rajz és testgyakorlás. 3 3 1924.évi XI.te a középiskolákról l.§ in. Magyar Törvénytár 1924. 253.
