A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban 1900 és 1944 között
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 309 Egyházak és iskolák Nyíradonyban 1900 ÉS 1944 KÖZÖTT Ölveti Gábor A témakör taglalása kapcsán a Nyíradonyban 1898-ban megtörtént esetet Dankó Pál községi jegyző úgy minősítette, „mint nem eléggé kárhoztatható vakbuzgóság.” Történt ugyanis, hogy özv. Vajda Mihályné született Keczán Mária görög katolikus vallású lakos házában a gyerekek játszottak és oltárt alakítottak ki, „s miután arra a két fájdalmas szívet feltették, a szűz Mária megjelent, nyakában olvasóval s karján a kisded Jézussal, s kis idő múlva a falhoz bújt.” A hamar elterjedő hírre augusztus 21-étől nemcsak a nyíradonyiak tódultak ájtatoskodni, de Mihálydiból, Kis-Létáról, Má- ria-Pócsról és Nyíracsádról is. A csendőrök az elöljárósággal kétszer is lekapartatták és lemeszeltették a falat, a hívők szitkozódása és az eljáró hatóság pogányságának hangoztatása közben. Szeptember 4-én pedig messzi vidékről mintegy 1000 ember zarándokolt a házhoz, hogy az állítólagos képet megtekintse. Miután Mária-Pócson 8-án búcsú megtartására készültek, félő volt, hogy az említett háznál is ösz- szegyülik a nép, ezért Zoltán István nagykállói járás főszolgabírája állandó őrjáratot rendelt el és kérte az alispánt a nyíracsádi csendőrőrs megerősítésére. A vakbuzgóság a vallásos nép körében szélsőséges, de nem egyedi megnyilvánulás. Nyíradonyban a vizsgált korszakban négy bevett vallásos felekezet állt fent, a hívők számának sorrendjében, a görög katolikus, a római katolikus, a református és az izraelita vallású gyülekezetek. A nyíradonyi görög katolikus egyházközség a századfordulón a nagyváradi egyházmegyéhez tartozott, majd 1912-től az alapító pápai bulla megjelenése után a hajdúdorogi egyházmegyéhez. Kezdetben az Ungváron székelő főhatóság, majd a megszervezett egyházmegye első
