A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban 1900 és 1944 között

püspöke Miklósy István Debrecenből, illetve véglegesen Nyíregyházáról irányította a hitfelekezeteket. A nyíradonyi egyházközség közvetlenül a nyírbélteki esperesi kerületbe tagolódott.

Az adonyi római katolikus egyházközség főhatósága az egri érseki egyházmegye volt, közvetlen felügyeletet pedig a nagykállói es- peresség gyakorolta. A falu hitközsége élén a következő lelkészek követték egymást: Dobóczky János, Szepessy Antal, Szabó Sándor és Temp fii Gyula. Az egyházközségi képviselőtestület 16 főből állt, amelynek ülésein a római katolikus lelkész elnökölt.

A református egyházközség a tiszántúli református egyházkerület részeként a középszabolcsi református egyházmegyébe tagolódott. A középszabolcsi egyházmegye az 1914. április 22-i közgyűléséről utasította a nyírmihálydi egyház lelkészét arra, hogy évenként 6 úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteletet tartson Nyíradonyban, a presbitériumot pedig a helyiség biztosítására, miután a község református templommal nem rendelkezett és a 640 felekezeti hívő nélkülözte a lelki gondozást.1

Az egyházkerületi közgyűlés 1936-ban üdvözölte a Nyíradony- Nyírlugos községekben élő református hívekből (1005 lélek) alakítandó társ-misszió-anyaegyház megszervezését. A kerület missziói bizottsága az indoklásban két szempontra hívta fel a figyelmet egyrészt a trianoni határ közelségére, a görög katolikus vallású lakosok jó részben román nemzetiségű voltára, s ebből eredően a reformátusok nemzeti szempontból is elodázhatatlan lelkigondozására. Másrészt a határozathozók a nyíradonyi hívők áldozatkészségét emelték ki, hiszen vétel útján imaházról és lelkészi lakásról is gondoskodtak. Az indoklás első részét úgy kell minősíteni, mint az államhatalmi szervek politikájával összhangban álló álláspontot, s ennek megfelelően a támogatás megnyeréséhez érvként történő felhasználását.

1936-ban a kerület a nyíradonyi fiókegyházközség anyásítását véglegesítette, annál is inkább, mert a vallás és közoktatásügyi minisz310 Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban...

1 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár /továbbiakban 1. SzSzBML/ IV. B. 411/407. XIII. 353/1898.; Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára (továbbiakban 1., TtREL) I. 1. b. 310.; SzSzBML IV. B. 404/87. 216/1910.; u. o. IV. B. 404/286. 267/1940. ___________________________