A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: A „zsuzsi” Debrecen Városi Gazdasági Vasút története

termelt fa beszállítása. Az erdőspuszták lakosságának gyarapodása, kisebb mértékben a nagyon szegény vákáncsosok növekedése arra késztette a tulajdonossá lett várost, hogy engedélyt kérjen személy- szállításra / lásd előzőek/. Következésképpen a tanyasi lakosság /kb. 17 ezer/, illetve a vonal által érintett községek lakossága /pl. Nyírmártonfalva, Nyírlugos/ lehetőséget nyert termékeinek Debrecenbe szállítására, ami számukra gazdasági előnyt, a város lakosságának pedig friss áruval való ellátást jelentett. Jellemző volt, hogy a gazda- asszonyok mindkét vállukon konyharuhával összekötözött két-két kékkannában hozták a tejet, karjukon pedig kosarat, s abban szőlőlevélben csomagolt friss vaj, vagy túró volt, mellettük tojás és baromfi. Szokássá vált, hogy sokan várták a reggeli vonat érkezését, s szabályos kis piac alakult ki a debreceni felvételi épület közelében. Ezt követően számos gazdaasszonynak a közeli bérházakban voltak állandó vevői, megrendelői, ahová az előre meghatározott napokon /hétfő, vagy kedd, stb./ áruját vihette, s csak az ezután megmaradt, alaposan lecsökkent készletét vitte a Rákóczi utcai piacra, esetleg a Simonffy utcai „vassátrakba” eladni. A vonat érkezése reggel !4 8-kor volt, s ez lehetővé tette, hogy a középiskolába járó diákok is a „Zsuzsival” utazhassanak be, nem kellett számukra bentlakásos kollégiumot építeni.36

A szállított utasok száma: 1940-ben 52 756 fő, 1941-ben 76 385 fő, 1942-ben 87 303 fő.

Igaz, gyakran emlegették; a vonat rendkívül lassan jár. Ezzel kapcsolatban több jóízű történet is keringett. Az egyik szerint elhatározta huszonöt prepa /tanítóképzős/, hogy kirándul a debreceniek kedvenc közlekedési eszközén a Vásáry menedékházhoz. Igen ám, de a lehetséges legkevesebb pénzből akarták megúszni az utat, illetve akként ítélték meg az ügyet, hogy meglévő pénzüket inkább „cseppfolyósítják” mintsem jegyre költenék. így azután számításba véve a „Zsuzsi lassúságát /15/óra/ csupán egyetlen jegyet váltottak, s ezzel

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI._______ 271

A Vákáncsos rendszer lényege az volt, hogy a kivágott ták gyökerét, tuskóját az erre vállalkozó az általában 10 kh-as parcelláról eltávolította és bizonyos ideig a köztest krumpli, stb. termelésre használhatta. Igaz, bizonyos napszámot kellett a faiskolában dolgoznia, de ezért fizetést kapott. Ezek a szegény emberek földbevájt putrikban laktak nagyszámú családjukkal együtt. Az első ilyen telepesek az 1850-es években jelentek meg, 1882 körül már családtagjaikkal együtt kb. 3500 lelket számláltak, de a magasabb színvonalú erdőtelepítési módszerrel számuk rohamosan csökkent. 1929-ben 326, 1938-ban 266, 1942-ben 99, 1943-ban 75 vákáncsos család élt itt. Lakásuk, életkörülményeik igen egészségtelenek voltak. ______________