A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: A „zsuzsi” Debrecen Városi Gazdasági Vasút története
román és a gót stílus keveredését /átmenet a két stílus között/ mutatja, tehát a XIII. században készültek.' Jellemző Nagy-Guth templomára, hogy falában rendkívül keskeny nyílású, befelé szélesülő románkori ablaknyílások vannak, falait különböző fokozatú égetettségü téglából húzták fel, ez különleges díszítettséget kölcsönöz az épületnek. A Vásáry menedékháznál, a több ezer holdas területből 200 hold hasonlíthatatlan szépségű és illatú erdő áll a látogató rendelkezésére.5 6 254 _____Szűcs Ernő: A „zsuzsi” Debrecen Városi Gazdasági Vasút... A vasút építése Mint már említettük; a kitermelhető erdő részek egyre távolabb kerültek a várostól, s ez a tény a szállítást végző lovasfogatok használatát egyre inkább alkalmatlanná tette, másrészt a tanyákon előállított termékek frissen való piacra juttatásának igénye, szükségessé tette egy vasútvonal létesítését. A magyar vasútépítés Széchenyi István fellépte után indult meg az 1836. évi XXV. te. alapján, rendszerint magántársaságok létesítményeiként /Magyar Központi Vasúttársaság, Tiszai Vasúttársaság, Magyar Északkeleti Vasúttársaság, stb./ jöttek létre. A szabadságharc /1848-1849/ leverése után az abszulutista államhatalom ezektől a társaságoktól megváltotta a vasútvonalakat, s a további vonatépítéseket állami feladatnak nyilvánította, csakhogy az 1854-es, majd a 70-es évek pénzügyi válságainak hatására erről az elképzeléséről le kellett mondania, így a magántársaságok mint tulajdonosok, építők újra előtérbe kerülhettek Baross Gábor felléptéig, s így élvezői voltak az un. kamatbiztosítási rendszernek. Az új vonalak építése a 70-es évek válságait követően megtört, s ismételt lendületet csak az 1880. évi XXXI. te. létrejötte után vett, amely alapján sorra alakulhattak a HÉV /helyi érdekű vasutak/ vonalai.7 Ebben a légkörben jelentkezett a meghirdetett pályázatra, akkor a város a Guth közelében lévő erdejét akarta kitermelésbe fogni, Kopf és Steinberger vállalkozó, hogy hajlandók 5U. o. 6 Budayné: I. m. 7-10. old. 7 Debrecen vonatkozásában: 1884 Debrecen-Hajdúböszörmény-Hajdúdorog-Hajdúnánás, 1891-ben Debrecen-Balmazújváros, 1894-ben Debrecen-Sáránd-Nagyléta és a derecskéi, de létrejött a Kaba-Nádudvar vonal is._____________________________
