A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: A „zsuzsi” Debrecen Városi Gazdasági Vasút története
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 251 A „zsuzsi” Debrecen Városi Gazdasági Vasút TÖRTÉNETE ebrecen város határának kiterjedése a XIII. századig nem volt jelentős. Az összeolvadt két település /Debrecen és Szentlászlófalva/ egyesülése után is mindössze a Nagyerdő és Apafája, továbbiakban Parlag és Macs, délen Torna utóbb Boldogasszonyfalva- Boldogkert, keleten Szalóksámson, nyugaton Lombi falu határolták a A következő századokban azonban erőteljesen bővült Debrecen határa. Jelenleg mi éppencsak utalni óhajtunk a várostól nyugatra fekvő Hortobágy puszta kialakulására, megszerzésére, ahol több mint harminc falu pusztult el, amelyeknek egykori területeit a folyton fejlődő, növekvő város tulajdonává tette. Figyelmünket a keleti, északkeleti területekre fordítjuk, ahol az Erdei Vasút kiépült, üzemelt. Ez utóbbi területen is számos falu, valamint feudális birtok létezett, amelyeket Debrecen vagy zálogjogon, esetleg örökáron megszerzett, több esetben a birtokos családok kihalása után, a tulajdonossá lett koronától vásárolta azt meg. Ezen a részen hatalmas erdőség volt, amely összefüggő erdőként egész a Szabolcs megyei Balkány községig felnyúlt. Ezen vásárlásoknak, zálogba vételeknek, szerzéseknek több oka volt. A város gondoskodni akart polgárainak tűzifa szükségletéről, de a gyakori tűzesetek utáni épületfa ellátásáról is. Másrészt az erdő jelentős részén, az előbbiekben említett összefüggés ellenére, megművelhető föld foltok, szigetek, úgynevezett erdőspuszták léteztek, s ezeken korántsem csak szántóföldi művelés folyt, hanem kaszálóként 1 Módy György: A debreceni erdöspuszták története 1945-ig Szűcs Ernő A város erdőbirtokának kialakulása várost.
