A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Blazovits László: Megjegyzések a Középkori Szeged, Gyula és Debrecen lakóinak magánjogi helyzetéhez

kát. Lehetőséget adnak erre a városi magisztrátus 1547-től kevés meg->n

szakítással fennmaradt jegyzőkönyvei.

A kötetek bejegyzéseit áttekintve feltűnt, hogy az ingatlan forgalomban és a végrendeleti örökség esetében házakról, esetleg kertekről és állatokról esik szó, ám szőlőkről, mint Sopron esetében, valamint szántóföldekről egyáltalán nem.3S A helyzet magyarázatát a város korabeli földtulajdoni viszonyaiban kereshetjük, amelyet Módy György írt le.37 38 39 Ezek szerint Debrecenben a birtokjog tekintetében két jól elhatárolható területet különböztettek meg: a középkori településmag körül elhelyezkedő földeket és az úgynevezett zálogos pusztákat. Ezeken kívül terültek el a rideg tartással felnevelt jószágok legelői, amelyek jelen esetben érdeklődési körünkön kívül esnek, mert más mezővárosokban is közös használatban tartották őket.

A kerteket és a belső legelő után elhelyezkedő szántókat, későbbi nevén ház utáni földeket a háztulajdonnal rendelkező paraszt polgárok, concivisek ingyen kapták, a ház és a belső telek tartozékának tekintették, ám előbb évenként, majd három évenként, végül hét évenként újra osztották. Méretét mindenegyes polgár adójának a nagysága arányában állapították meg. A földek efféle kiosztásáról az első adat 1571-ből maradt fenn. A szántókért nem kellett fizetniük, azonban a háztulajdon azt jelentette, hogy a polgár a város adóterheinek fizetéséből kivette részét, amint ezt egy 1573. július 7-i jegyzőkönyvi bejegyzés is bizonyítja: „Fejér Bálintot a mezővárosiak közösségébe bevettük és beengedtük úgy, hogy a terheket egyenlően viselni tartozik, és semmi részben nem vonja ki magát azok alól.40 Ezen rendszer 1774-ig maradt fenn. A zálogos pusztának, később béres földnek nevezett területet a városi tanács meghatározott összegben bérbe adta az arra vál24 Blazovits László: Megjegyzések a középkori Szeged,...

37 Debrecen Város Magistratusanak Jegyzőkönyvei. A fordítás és válogatás munkáját Balogh István (1547-1555, 1572-73, 1589-1598) és P. Szalay Emőke (1555— 1557, 1564-1571, 1574-1598) végezte Debrecen 1979-2001. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 1-7. ,10., 12-13., 15-16., 17-19., 23-17., 30., 32- 34.) Szendiné Orvos Erzsébet (1606-1609) Debrecen, 2002. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 35. 36. (Továbbiakban: DVJ)

38 DVJ Passim.

39 Módy György: Földtulajdon Debrecenben a XVI-XIX. században. In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959. Szerk.: Béres András. Debrecen, 1958— 1959. 32-37.

40 Kolozsvári Sándor-Óvári Kelemen: Corpus Statutorum III. Bp. 1892. 558. DVJ

1573. július 7. 1.

_________________________________________________________