A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában
248 A közigazgatási feladatok szakszerű ellátásáért a tisztségviselők megfelelő fizetést kaptak. A hivatalnokoknak olyan összeget akartak biztosítani, amelyért maximálisan ellátják tisztségükből eredő feladataikat. Figyelembe vették továbbá azt az elvet, hogy a „tisztviselőnek a város belterületén soha semmiféle díj nem jár, s bármelyik ajándékot, fegyelmi vizsgálat terhe alatt, elfogadniuk tilos!”87 A korrupció megakadályozása érdekében a megélhetéshez elegendő fizetést akartak biztosítani, így az eddigieknél azokat jóval magasabbra kellett volna emelni. A főbb tisztviselők fizetését a bírói járulékhoz igyekeztek közelíteni, mert úgy gondolták, hogy ha ezt nem teszik meg, akkor a közigazgatási állások üresen maradnak. A rendes fizetésen kívül a pótlékátalányt (irodai szerek, stb.) is meghatározták. A szakigazgatás kialakulását nem csak az egyes hivatalnokokkal kapcsolatban támasztott szakmai követelmények bizonyítják, hanem a testületi szervek megreformálása, szabályozása és hatáskörük meghatározása is. Mindkét városban nagy küzdelem bontakozott ki a belső szervezeti szabályok gyakorlati megvalósítása körül. Ha ugyanis egy, a helyi állapotoknak megfelelő, reális és célszerűnek mondható szabályzatot fogadott el a város, akkor azt a belügyminiszter sok esetben nem támogatta, mert úgy vélte, hogy nem felel meg a törvényi előírásoknak. Ez ellentétet gerjesztett a városok és a minisztérium között. A szervezeti szabályzatnak rögzítenie kellett mindkét városban azon elveket, amelyeket a legideálisabbnak véltek, amelyeket az alkotmányosság helyreállítása szempontjából fontos 1867-es közgyűlések fogadtak el. A két város egymástól sok tekintetben eltérően szabályozta a közigazgatást. A törvényhatósági bizottság járt el a legfontosabb ügyekben, de a mindennapi munkát a városi tanács látta el. A debreceni városi tanács tekintetében az elvi alap az volt az átszervezés során, hogy „az ügymenetnek mindkét ágában gyorsítása s általában az eljárás czélszerűsége tekintetéből a közigazgatási és gazdasági ügyek kezelése egymástól” elkülönítsék. „Mert ha mind a közigazgatás mind a nagyvárosi vagyon kezelését ugyanazon személyek látják el, akkor ez Varga Norbert: A polgári közigazgatás... 87 SzH. 1871. szeptember 27. 116. sz.
