A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 247

' ' n —■ ■ viselő legyen-e, vagy sem. A tisztiorvosi hivatal szervezése kérdésében beadott szervezőbizottsági alválasztmányi jelentés és a küldöttségi jegyzőkönyv szerint nehézségek merültek fel a közkórházi orvos, a kezelő- és a szolgaszemélyzet tekintetében. Ezen kérdések felvetését nem csak az alválasztmány, hanem maga a küldöttség is javasolta. E személyzetet a városi tiszti főorvostól függetlenítették és közvetlenül a tanács hatásköre alá helyezték, azon az alapon, hogy a közkórház, mint városi hatóság felügyelete alatt álló intézet tisztviselői a városi köztisztviselők soraiba tartoznak. A kórház pénzügyeit a tervezet szerint a kórházi pénztár kezelte volna. Az egészségügyi bizottságnak jelentős szerepet akartak biztosítani az egészségügyi kérdések eldöntésében. A szervező bizottság javaslatát a közgyűlés elfogadta, amely a kórház és személyzetének ügyét szabályozta.83 84

A második alválasztmány javaslatának a tiszti ügyész hatás- és munkakörét tárgyaló pontját a küldöttség módosította.85 Az ügyész fizetéséről (2000 ft) is vita bontakozott ki, amely arról szólt, hogy mi történjen a részére bíróilag megállapított díjakkal, amelyeket a városi pénztárba kellett volna befizetni. Az is felmerült, hogy a fizetését alacsonyabb összegben kellene meghatározni. Az első variációt fogadták el a képviselők.

Természetesen nem szabad elfeledkeznünk a jegyzőkről sem. Szegeden a jegyzői hivatal egy főjegyzőből és két aljegyzőből állt, míg Debrecenben a főjegyző mellett három aljegyző tevékenykedett. A jegyzők jogait és kötelességeit az 1870:XLI1. te. 9., 22., 46., 51., 59. §-ai határozták meg. Ezen felül a jegyzők az idézett törvény 38. §- ában rendszeresített bírálóválasztmánynál, mint tollvivők és előadók működtek közre.86

Nem utolsó sorban beszélni kell a szakigazgatás kapcsán a városi mérnökökről is. Szegeden a mérnöki hivatal állt egy főmérnökből, két almémökből, két útbiztosból és egy írnokból. Debrecenben a két útbiztos helyett egy gyakornokot alkalmaztak. Mindkét városban rögzítették, hogy a mérnököknek a korabeli igényeinek megfelelő műszaki végzettséggel kellett rendelkezniük.

83 Uo. 129. sz.

84 Sz. Kjkv. 1871: 229.

85 Sz. Kjkv. 1871: 228.

86 HBML Debrecen Városi Tanácsának Iratai (1871) 1872-1929. IV. B. 1405./b.l.

5641/1872., Sz. Kjkv. 1871:233. ________