A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában
242 Véleményem szerint a két főispán életpályája jól mutatja, hogy olyan személyeket neveztek ki, akik jogi végzettségük mellett megfelelő szakmai gyakorlattal is rendelkeztek. Azt is megfigyelhetjük, hogy nemcsak a közigazgatásban vettek részt, hanem az aktuális politika alakításában is. A város elsőszámú tisztviselőjének a polgármester számított. Olyan személyeket akartak megválasztani a városi polgárok, akik hazafiak, tiszta jelleműek és szakmailag rátermettek, mert ezáltal látták biztosítottnak a város jólétét és emelkedését. Ezen tulajdonságokat a Szegedi Híradó azért is tartotta fontosnak, „mert városunk magyar hazánkban az első város, s mióta a főváros nagy költőnket egy ösmeretlen nagy emberért megbuktatta, a tapasztalt vén Európa, a valódi magyar szellemet, csakis tiszta magyar városunktól - illetőleg a város értelmiségét és szellemét képviselendő tisztikartól mérlegelheti - továbbá jusson eszünkbe a választásoknál az is, hogy a tényleges kormány által a szabadválasztások jobb résziből meg vagyunk fosztva, ami még belőle létezik talán attól is nemsokára megfosztatunk.”58 Arra kellett törekedni, hogy a szabad választás elve érvényesüljön, és olyan tisztikart hozzanak létre, amely az utókornak is mintául szolgálhat. Az új törvény jelentős jogokat ruházott polgármesterre, mindamellett a közösségi vagyon kezelése is a feladatkörébe tartozott. Mindkét városra elmondható, hogy oly polgármestert akartak megválasztani, aki megfelelő tudással, különösen közgazdasági és pénzügyi ismeretekkel és világnézettel rendelkezett, és „aki a közügy harcosai közül szellemileg, miként Szent László testileg, egy fejjel magasodjék ki.”59 Ezen igényeket mérsékelten kielégítő személyt is elfogadtak volna. A Szegedi Híradó jelentései alapján a polgárok azt szerették volna, hogy alaposan ismerje a város közviszonyait, normális elveket valljon, a város anyagi és szellemi gondjait orvosolni tudja, közigazgatási múltja legyen, bírja az országos politikai szereplés viharát, elősegítse a város jólétének emelését, fedhetetlen jellemű és becsületes személy legyen. A választásról elmondható, hogy „Debrecen város népe a legnagyobb egyetértésben megválasztotta a város atyáit, a tisztviselőket, s nyugodtan bízá rájok az anyagi és szellemi élet körében való szabad Varga Norbert: A polgári közigazgatás... 58 SzH. 1872. július 28. 90. sz. A választás után V. 59 SzH. 1871. december 24. 154, sz. A tisztujitás előtt II.
