A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában

rendelkezést. Oly férfiak állottak a város élén, kik egyetemes akarattal választattak s kik ismerték a város viszonyait. A közbizalom dicső koszorúja övezte körül a leghatalmasabb polcon álló egyén halántékait. [...] De miért idézzük a halottakat csendes álmaikból? Miért merengjünk a letűnt időkön, mikor a jelen tettre szólít bennünket? A történelem dolga megőrizni a múlt emlékeit. Nekünk haladni kell, a jövőre függesztvén a tekintetünket. Új tér áll nyitva előttünk.”60

A debreceni polgármester Kovács Lajos (1803 -1881) gimnáziumi tanulmányait Debrecenben végezte, amelyet követően jogot hallgatott Eperjesen, majd pedig Budapesten Kiss Nagy Gábornál volt jurátus. 1833-ban megválasztották városi tanácsi esküdtnek. Közigazgatásai tanácsnok volt 1848-ig.61 62 63 Debrecen város magánlevéltámoka lett 63A debreceni református kollégium főgondnoki posztját is betöltötte. „Annyira lelkiismeretes, pontos, szorgalmas munkás volt, hogy a hivatal által csaknem minden idejét, gondolatát elengedte raboltatni, a miért aztán több ízben vissza akart lépni, de lemondása egyszer sem fogadtatott el.”64 Az 1861-ben alakult szinegylet elnöke is volt.65 66

Részt vett az ún. „bizalmi férfiak” testületében, amelynek tagjai a zálogos földeket érintő ügyek tárgyalásában a birtokosokat képviselték. Később már, mint levéltámok tevékenykedett az ügyek elintézésében. Részt vett a Birtokrendező Választmány munkájában is.67

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 243

60 Db. 1872..augusztus 1. 152. sz. A debreczeni tisztújítás.

61 Debreceni Ellenőr (továbbiakban: DE.) DE. 1881. december 12. 244. sz.

62 Farkas Károly után lett levéltámok 1846-ban. A város titkos levéltámoka volt haláláig. Amikor az uralkodó Debrecenben volt azt kérdezte tőle, hogy milyen titkai vannak a városnak, mire ő azt felelte, hogy „a titkok azért titkok, hogy azok maradjanak.” vő. Uo. 224. sz.

63 Szinnyei József Magyar írók élete és munkái. I-XIX. Bp. 1899. VI. 1311. Névéhez köthető az 1871. évre vonatkozó jelentés beterjesztése. Db. 1872. április 25. 83. sz. Kivonat a Debreczen sz. k. város polgármesterének az 1871-ik évről beterjesztett évi jelentéséből.

64 DE. 1881. december 12. 244. sz.

65 Szűcs I.: Debreczen i. m. 1083.

66 Orosz István: Földbirtoklás, mezőgazdasági termelés és agrártársadalom Debrecenben 1850-1918 között. In: Debrecen története 1849-1919. Szerk. Gunst Péter. Debrecen 1997. 85-87. Itt különböző vitás birtokügyekben létrehozott bizottságoknak volt a tagja. Ilyen volt Szauer László ügye is. Rajta kívül részt vettek még a bizottságban: Poroszlay Frigyes, Szöllősy János, Zurics Ferenc, Komlóssy László, Dohányossy József, Kémeri Lajos, Nagy Mihály, Budai István és Erdélyi Mihály

67 Uo. 90.