A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában

számos publikációja jelent meg.3 A Szegedi Forradalmi Bank elnöke, később a Deák-párt szegedi vezére. 1871-ben kinevezték Szeged, Kecskemét és Arad tőispánjává, majd később Hódmezővásárhelyen is ő töltötte be e méltóságot." Az 1876-os árvíz idején kormánybiztos volt. 1878-ban lemondott közmegbízatásáról és visszavonult szatymazi birtokára.54 55 56 57

Szegeden a közigazgatási reform megvalósítását Dáni Ferenc személyes tulajdonságaiban vélték felfedezni, amelyek a következők voltak a Szegedi Híradó szerint: az a „forró szeretet,” amely a főispánt Szegedhez kötötte* fáradhatatlan munkaerő, ami társadalmi és köz- igazgatási téren egyaránt megnyilvánult már megválasztását megelőző években is; nemes buzgalom és a város viszonyainak meglehetősen jó ismerete. Tőle „a bölcs, mérsékelt és nemes türelem politikáját” várta el Szeged lakossága. 7 Az elmúlt időszak maradványaitól és szemléletétől szabaduló debreceni polgárság egy része is bízott Patay András személyes tulajdonságaiban, együttműködési képességében.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 241

54 ReiznerJ.: Szeged i. m. 359.

55 Kruzslicz István: Adatok Hódmezővásárhely városigazgatásának történetéhez (1848-1873). In: Blazovich László: Tanulmányok Csongrád Megye történetéből Szeged 1989. XIV. 221., 247-249 Hódmezővásárhely 1870-ben még csak rendezett tanácsú város volt. A törvényhatósági jogot csak 1873-ban sikerült megszereznie. Ruszoly József: Tíz tanulmány a jog- és alkotmánytörténet köréből. Szeged 1995. 186. Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme. I—III Debrecen 1871. III. 1060. Sajnos a Magyar Országos Levéltárban a belügyminiszteri iratok között nem voltak meg a kinevezési papírok. Csak a mutatókból tudhatjuk, hogy Dáni Ferenc kinevezésével kapcsolatos iratok számai a következők lehettek: 1700 és 1810. MÓL Mutató a BM Elnöki Iratokhoz. K. 148. 1871-es évre., Szeged város törvény- hatósági bizottságának jegyzőkönyvei: IV. B. 1402. 1867-1944. (továbbiakban: Sz. Kjkv.) Sz. Kjkv. 1871:134. Kecskeméten 1875-ig volt főispán. Ezt követően egy helyi lakos Balázsfalvi Kiss Miklós töltötte be ezt a méltóságot. Kecskemét város közgyűlésének jegyzőkönyvei: IV./1607/a. 1871. (továbbiakban: K. Kjkv.) K. Kjkv. 346. sz. Kecskeméti Lapok (továbbiakban: KL.) KL. 1871. augusztus 5. 31. sz. KL. 1871. augusztus 12. 32. sz. Pálfy Ferencz polgármesternek évi jelentése. Fölolvastatott Szeged szab. kir. város köztörvényhatósági bizottságának 1873-ik évi január hó 5-én tartott rendszerinti közgyűlésén. Szeged, 1873. 2.

56 Habermann GSzemélyi i. m. 53. Ruszoly József: Az állami közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek Szegeden. In: Szeged története 1849-1919. Szerk. Gaál Endre. I—II. Szeged 1991. II. 640. Ruszoly József: A Város és polgára. Válogatott írások Szegedről. Szeged 1999. 8. ReiznerJ.: Szeged i. m. 264-265. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I—XIX. Bp. 1893. II. 589—590. Péter László: Szegedi seregszámla. Szeged 1999. 46.

57 SzH. 1871. augusztus 6. 94, sz.

____________________________________