A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Blazovits László: Megjegyzések a Középkori Szeged, Gyula és Debrecen lakóinak magánjogi helyzetéhez

denburgi György örgróf, az új birtokos az örökös nélkül elhaltak ingó vagyonának harmad részét újra magának tartotta meg.3' A városban élt nemesek természetesen tulajdon- és öröklési jogi ügyleteiket a nemesekre vonatkozó szabályok szerint intézték. Hogy Gyula lakosságának magánjogi helyzete alig különbözött a jobbágyfalvak lakóiétól, azt megerősíti a birtokos Brandenburgi számára készített jövedelemjegyzék, amelyből kiderül, hogy a gyulaiak mint telkes jobbágyként, illetve zsellérként teljesítették szolgálataikat uruknak pénz, munka és terményjáradék formájában.

A tárgyalásunk körébe vont Debrecen mint királyi birtok az 1260-70-es években került a Debreceni család birtoklásába, és annak tagjai 1404-ig, a család kihalásáig kezükben tartották. Ekkor mint magtalanul elhalt ember birtoka visszakerült a király rendelkezési körébe. Királyi mezőváros lett, amelynek a király volt a földesura. (Kubinyi András említett kategorizálásában 18 centralitási pontot gyűjtött össze számára, és a kisebb városok, valamint jelentős városfunkciót betöltő mezővárosok közé sorolta.33 34 35) Zsigmond király azonban előbb elzálogosította (1410), majd 1411-ben eladományozta Lazarevics Istvánnak, akinek kezéből 1427-ben Brankovics Györgyhöz jutott, majd 1445-ben Hunyadi Jánosé lett. A Hunyadiak 1507-ig, Corvin János haláláig bírták. Innen mintegy 30 éven át számos birtokost mondhatott magáénak. 17 évig Szapoíyai Jánost is uralta. 1536- ban Török Bálint 16 ezer forintot fizetett a debreceni uradalomért, és innen a család kihalásáig, 1619-ig birtokolták a Törökök. Közben János Zsigmond erdélyi fejedelem is jogot formált rá 1569-ben.36 Debrecent 1619-ben Bethlen Gábor az erdélyi kincstári vagyonba vonta. Ott is maradt 1693-ig, amikor I. Lipót császár oklevelében a szabad királyi városok közé emelte. Amint a fenti felsorolásból láthattuk. Debrecen pályáján fokozatosan emelkedett, földesúri város lett, lakosai azonban jobbágyok maradtak. Nézzük meg magánjogi viszonyaiHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 23

33 Bácskai Vera: Gyula gazdasága és társadalma a XV-XVI. században. Gyulai Füzetek 3. Gyula, 1991.30.

34 Veress Endre 1938. 87-91. Magyar fordítása: Blazovich László 2007. 63-70., 76- 80.

35 Kubinyi András 2000. 15. 65.

36 Debrecen birtokaira Id. Debrecen története 1693-ig 1. Szerk.: Szendrey István.

Debrecen, 1984, 132-134,, 138.

____________________________________________