A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában

vagy a törvényhozásban, mint polgármester, helyettes polgármester, alispán vagy országgyűlési képviselő/’0

A vizsgált időszakban már megfigyelhetjük a szakigazgatás megjelenését. A laikus hivatalnokok helyett már szakképzett tisztviselőket kezdenek el alkalmazni.30 31 Ez azonban nem jelenti a mai értelemben vett szakképzett hivatalnokok foglalkoztatását. Nem is lehetett volna ezt megvalósítani egy olyan politikai helyzetben, ahol a kormány érdekeit kellett közvetíteni és végrehajtani. Nem lehetett azért sem, mert alacsony volt a képzett szakemberek száma.

Ezek a tisztviselők már fizetést kaptak, amelynek fejében feladataik pontos elvégzését várták el tőlük. A döntés olyan személyek kezében volt, „akik polgártársaik bizalmából, vagy honpolgári buzgó- ságból” vállalkoztak arra, hogy a város érdekében tevékenykedjenek.3" Ezt azonban nem lehet kijelenteni tejes mértékben, mert voltak olyan tisztviselők, akik közvetlenül vagy közvetetten függtek a központi hatalomtól.

Bár már ebben az időben is megfigyelhető, hogy kezdenek kialakulni olyan életpályák, amihez a közigazgatási gyakorlatot is figyelembe vették a kinevezésekkor. A megbízott városi főispánok rendelkeztek bizonyos szintű közigazgatási gyakorlattal, sőt jogot végeztek. Ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy csak hatalompolitikai szempontok érvényesültek a személyek kiválasztásakor. Természetes, hogy a főispánokat a király nevezte ki. Ez elősegítette a dualista állam politikai céljainak megvalósulását. A főispán kijelölési joga révén jelentős mértében befolyást gyakorolt a tisztújításokra.

Az önkormányzati rendszer még ilyen korlátozott formában is biztosította azt, hogy olyan személyek vegyenek részt a közigazgatásban, akik „szoros kapcsolatban állnak az élettel, a gazdasági helyzettel, a művelődési viszonyokkal.”33

A kinevezett hivatalnokok a törvény pontos betartására törekedtek még akkor is, ha azt nem tartották valami jó megoldásnak. Csak a törvényes keretek között tudtak szembeszállni a főispán, s azon keresztül a kormány akaratával.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 235

30 Debreczen (továbbiakban: Db.) Db. 1871. július 31. 149. sz.

31 Kiss István: A közigazgatási reform alapkérdései. Városi Szemle. 34. (1958) 6-7.

32 Weis István'. A magyar közigazgatás szervezete. Bp. 1922. 5.

33 Uo. 6-7.