A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában

236

Varga Norbert: A polgári közigazgatás... Természetesen minden egyes feladat szakszerűséget kívánt volna meg, amelyet rögzítettek a szervezeti szabályzatokban. Ezért az lett volna a legmegfelelőbb szervezeti megoldás, ha minden feladatra külön tisztségviselőt és hivatalt hoztak volna létre, de ez nem így történt. A városok ebből a szempontból több, a helyi viszonyoknak megfelelő megoldást szerettek volna megvalósítani, ami csak részben sikerült. Az sem realizálódott, hogy egy személy ne töltsön be több tisztséget. Ez azonban ebben az időszakban bevett gyakorlat volt.

Voltak olyan feladatkörök, amelyek ellátásához megfelelő szak- képzettséget kívántak meg. Ilyenek voltak a mérnöki, az orvosi és a jegyzői állások. A korban megszerezhető legmagasabb szakmai tudást követelték meg, és ezt igazolni is kellett okiratokkal. A tiszti ügyésznél elengedhetetlen volt az ügyvédi oklevél. Sőt bizonyos tisztségek betöltőitől (orvos, mérnök) megkívánták a szakmai gyakorlatot is.34

Megfigyelhető, hogy minél alacsonyabb szinten dolgozó tisztviselőt, hivatalnokot vagy segédszemélyzetet vizsgálunk meg, annál inkább azt tapasztalhatjuk, hogy inkább a szakmai gyakorlatnak volt nagyobb szerepe. A hivatali ranglétrán felfele haladva egyre nagyobb szerephez jutott a szakmai gyakorlat mellett a szakképzettség is, amivel együtt járt a hatalompolitikai szempontok egyre határozottabb érvényesülése. 1870-ben állapították meg királyi rendelettel a verseny- vizsga követelményeit is.35 A dualizmus ideje alatt továbbra is meg34 Sarlós B.: Közigazgatás i. m. 92-93. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy az alispáni tisztség betöltéséhez nem kívántak meg semmi végzettséget. Választott tisztviselő volt, a megye embere. Ez érdekes lehet Patay András esetében, aki szabolcsi alispánból lett főispán! Fónagy Z.: Modernizáció i. m. 77. A felsőoktatás korabeli szintje miatt azonban nehéz volt megszerezni a megfelelő szakismeretet. Az egyetemek képzési szerkezete csak 1870 után kezd kialakulni. Cieger A.: A kormányférfi. i. m. 9. A jogi oktatás alakulásáról és a közigazgatási szakemberképzésről: Máthé Gábor. A magyar közigazgatási képzés történeti modellje. In: A magyar közszolgálat, közigazgatási szakemberképzés a XX. században. Szerk. Uő. Bp. 1995. 118. Baka András: A közigazgatási szakemberképzés egyetemi modellje. In: A magyar közszolgálat, közigazgatási szakemberképzés a XX. században. Szerk. Máthé Gábor. Bp. 1995. 129-137. Kajtár István a közhivatalnokok fő képzési formáinak az egyetemek jogi karait, a jogakadémiákat és a jegyzőképző tanfolyamokat tartotta. Uő.: A 19. századi i. m. 2003. 218.

35 Uo. 215. ____________________________