A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Blazovits László: Megjegyzések a Középkori Szeged, Gyula és Debrecen lakóinak magánjogi helyzetéhez

21

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. ból következtetnek egyes kutatók arra — magam is egyetértek velük —, hogy a jobbágytelkeknek az úr volt a fő, míg a jobbágy az altulajdonosa.“4 Ezen kereteken belül a jobbágy ingóságait és telkét, valamint szerzett vagyonát a földesúr beleegyezésével lemenőire örökíthette, a fiúk és a kiházasítatlan lányok közötti különbségtétel nélkül.“5 A kiházasított lány esetében már más volt a helyzet, ő házasság- kötésekor feltehetően már kapott vagyonrészt a szerzett és ingó vagyonból.“6 A szerzett vagyon pedig az örökhagyó apa után a feleségre háramlik. A végrendelet ez utóbbin valamennyit módosíthat.* 25 26 27 A jobbágyok földjének eladását és örökítését azzal együtt, hogy a jobbágyok állapota különböző volt, és az átruházás tekintetében különböző szokások alakultak ki, a szokásjog szabályozta, amely helyzetet Werbőczy szerint meg kell tartani.2* Az örökös nélkül elhalt jobbágy hagyatékáról a Hármaskönyv ugyancsak rendelkezett, amely szerint az ősiek teljes egészében a földesúrra háramlanak. Aki nem végrendelkezett, annak ősi és szerzett vagyona egyaránt a földesúr kezére jut, aki igen, az szerzett vagyonának felét kedvezményezetteknek juttathatta.29 A főszabályként Gyulán ez volt hatályban. Öröklési jogukról Corvin János hozott rendelkezést az 1496. november 24-én a város számára kiadott privilégiumlevelében.30

A vonatkozó szövegrész így hangzik: „Továbbá a fent említett polgárok és lakosok összes ingó javaikat, akiknek csak akarják, annak hagyhatják, életükben és halálukkor a rendelkezés és örökítés lehetőségét bírják. Ha pedig valaki törvényes örökös nélkül hal meg, nincs felesége, nincsenek fiai, atyafiai vagy rokonai, vagyonából két részt arra alkalmas és becsületes, a tanács által kiküldött férfiak a szegényeknek és a mezőváros egyházainak juttassanak, a harmadik részt pedig a város hasznára tartsák meg, ezzel a törvénnyel a polgárok akkora szabadságot élvezzenek, amennyivel régtől fogva rendelkez-4 Homoki-Nagy Mária: Tulajdon- és birtokviszonyok a dél-alföldi mezővárosokban a 18. században. In: Mezey Barna-Révész T. Mihály (szerk.): Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére. Bp. 2006. 174-189. Különösen 175. 189.

25 HK 111. 29. Bevezetés

26 HK III. 29. 1.

27 HK III. 30. 29. 2.

28 HK III. 30. 6.

29HKI1I. 30. 1-2.

M> Weress Endre 1938. 31-33. Magyar fordítása: Blazovich László 2007. 42-44.