A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Lovas Enikő Amália – ifj. Kaszanyitzky András: A debreceni Kaszanyitzky család története
Kaszanyitzky Andrásnak két leánya született: Blanka (2004-), és Veronika (2007-). Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 209 A fentiekben bemutatott kereskedőcsalád karrieijeinek történetei jól ábrázolják a polgárosodás kora helyi kereskedőrétegének életét, általános lehetőségeiket és üzletvitelük módját. Mindebből kikövetkeztethető, hogy személyes tehetségük, magas színvonalú műveltségük és képzettségük volt sikerük kulcsa, de sok segítséget jelentettek családi hátterük és üzleti kapcsolataik is. Különbséget csupán egyéniségeik eltérései eredményeztek. 1852., a Kaszanyitzky üveg- és porcelánkereskedés megalapításának hivatalos dátuma gazdasági szempontból szerencsés időszakra esett. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc utáni neoabszolutizmus kora bár politikailag erősen korlátozó, a gazdasági fejlődésnek azonban részlegesen szabad utat adó éveket jelentett. Az üveg- és porcelánkereskedés speciális ágazatként külön szakosodást kívánt és egyedi lehetőségeket rejtett: nemcsak kevesen foglalkoztak ilyen irányultságú, nagy tőkebefektetést és regionális hiányokat pótló kereskedelemmel, hanem közönsége is változatos volt, és inkább a társadalom gazdagabb rétegeibe tartozókból került ki. A sokáig, sőt még részben ma is luxusnak számító üveg- és porcelánáruk iránt általában a nyugodt körülmények között fejlődő gazdaságú területek elitje mutatott vásárlóképes érdeklődést, vagyoni és jövedelmi helyzetük meghatározó módon kihatott az ágazat és a belőle élők sorsára. Ez a tényező folyamatosan nyomon követhető a Kaszanyitzky család és kereskedésük történetében is, mindamellett, hogy a helyi társadalmi elitbe sikeresen beilleszkedő család a helyi hagyományok és saját gazdasági érdekeik ismeretében vagyonukat ház- és földbirtok ingatlanokban biztosították. A gazdasági élet destruktív változásai így nagyrészt kivédhetőek voltak, az anyagi biztonság lehetővé tette a megélhetési alaptényezők minél további fenntartását. A politikai hatalom megváltozásából eredeztethető, mindent meghatározó társadalmi és gazdasági átalakulás azonban kivédhetetlen volt. Az új rendszer, ha adott is időbeni haladékot, hosszabb távon nem tűrte el az egyedi, önálló létformákat.