A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Ruszoly József: Bihar vármegye megkísérelt községrendezése 1848-ban

A község két háza: a községháza és a jegyzői lak együtt a mai egészségház helyén volt a Fészeren, a Kossuth utcában. A másik ház a község majorja lehetett. A község szárazmalma 1898-ig az Erzsébet kert, a mai Hősök kertje helyén volt. A két bormérés helyét nem tudni; a helységnek az urbárium (1770) szerint évente három hónapig volt szabad bormérési joga.

188 Ruszoly József: Bihar vármegye megkísérelt...

4. Adó-, árva- és egyéb pénztárak [...]

A költő - más helységekben is - a községi költségek viselésére a lakosokra kivetett helyi adóból származott. Értelme így: a helység „költőpénze”.

5. Azon javadalmak, mika volt Földes Uraság birtokába[n\ [...] léteznek

A gazdatiszti lak alighanem a későbbi központi állami iskola épülete lehetett már akkor is (a mai Erzsébet tér és a Rákóczi utca találkozásánál); esetleg egy korábbi épület ugyanitt; az erdészi tisztilak is vagy azonos a mai erdészházzal, vagy annak a helyén volt. A belterületi káptalani kocsma és a boltház is a központban lehetett, talán a mai vendéglő és a gyógyszertár tájékán. A két külterületi kocsma egyike a Réten, a csonkafűzi volt. Az urasági kocsmákat és a boltházat föltehetően zsidók bérelhették; Fényes Elek szerint 12-en éltek a faluban.

A káptalani (nagy)magtárra (1833) még a mai középnemzedékbeliek is emlékezhetnek; klasszicizáló áloszlopaival - 1983-ban történt meggondolatlan lebontásáig - őrzött valamit a 19. század világából. S a helyébe épített kereskedelmi egység (ABC) vajon meddig hirdeti a 20. század derekának jellegtelenségét? Másutt is lehetett volna helyet találni neki!

A „ káptalan birtokában az egész erdő, amely szinte a határnak a felét teszi”. (Nagyerdő) Róla Fényes Elek is ír. A Babos csak később lett - homoki legelőre telepített - közbirtokossági erdő.