A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Ruszoly József: Bihar vármegye megkísérelt községrendezése 1848-ban

Végezetül álljanak itt a közeli Csokajban született első nagy statisztikusunk, Fényes Elek sorai, melyek jól összefoglalt adatokat nyújtanak az Érmei lék és a Nyír találkozási sávján hosszasan elterülő, Trianon óta országhatárhoz szorított, egykor szebb napokat is látott nagyközségünkről: kedves szülőfalumról.

„Bagamér, magyar falu, Bihar vármegyében, Debreczenhez 3 mfd., részint rónaságon, részint homokdombon. Utolsó postája Ér-Semjén. Lakja 1974, ú. m. 1830 ref., 122 görög kath., 10 r. kath., 12 zsidó. Van a reformátusoknak egy dombon messze kilátszó anyatemplomuk, s környéke mintegy 3 hold térségben élőfákkal beültetve, melly példa után a lakosok a helységben és szőlőben is kezdik a fatenyésztést gyarapítani. A görög egyesültek is bimak egy elavult anyatemplomot fatoronynyal. Határa 13.000 hold, s ebből szántóföld 4100 hold, kaszálló 1500 h., szőlőkért 200 hold, erdő 6500 h., legelő 750 hold, belső telkek 400 h. Urbériség fekete földön 1900, homokon 1200; kaszálló homokon 250 h., az erdő, melly nagy részben igen gyönyörű cser-, tölgy-, nyír stb. fákból áll, 6500 hold. Altaljában az egész határnak 3/5 homokos dombos, 2/5 gazdag fekete föld, melly mindent megterem, különösen szép rozst, tengerit, igen jó burgonyát, dinnyét, tiszta búzát, zabot. Bora is, bár csak homokdombokon terem, elég jó. Bírja a váradi deák káptalan.”25

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 189

23 FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben, körülményesen leíratik. Pest, 1851. [Reprint: Bp, 1984.] 1:66.