A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Ruszoly József: Bihar vármegye megkísérelt községrendezése 1848-ban

Ennyit tudtunk tehát eddig. S mi az az újdonság számunkra ebben az iratban? Haladjunk pontonként!

A bevezető bekezdésben érintett, a káptalannal folytatott úrbér- rendezési per (rendező ügy) állását illetően egyelőre nem írhatok többet, mint előbb idézett tanulmányomban. „1837-től folyt az »úrbéri rendbeszedési pör« a káptalan és a község között, melynek mielőbbi befejezését kérve a falu nem sokkal a forradalom előtt a helytartótanácshoz folyamodott. A budai kormányszék ezt 1847. december 22-én azzal küldte meg a megyének, hogy intézkedjék »a kérdéses pör mentői előbbi befejezése iránt«. A megye állandó bizottmánya 1848. július 3-án Juhász József szolgabíró által meg is kereste a káptalant, ám ennek eredménye aligha lett. A volt úrbéri telkek elkülönítése csupán az 1866. évi tagosítással fejeződött be, ám miatta Takács Lajos és társai még 1908-ban is keresték a falu igazát.”

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 187

/. Népszám és határterület

Az adatok - miként a többi helységnél - nem egyeznek meg, legfeljebb csak megközelítőleg Fényes Elek Magyarország geographiai szótára (1851) által közöltekkel. Szerinte a lakosok száma 1974, a határ pedig 13.000 (magyar) hold. Nóvum a házak számára (367), valamint az (egyházakra) templomokra és az iskolákra, főként pedig a nagyobb számban 1786-ban betelepített görög katolikus román zselléreknek a többségben lévő református magyarsághoz hasonulására vonatkozó utalása („az oláhok mind magyarul beszélnek, s általánosan magyar szelleműek”).

2. Tistviselők [...]

Sajnos nem részletezték; az aláírók kilétéről már előbb szóltam.

3. A község közbirtokai [...] 24

24 HEGYESI MÁRTON: Bihar vármegye 1848-1849-ben. Szövegét gondozta, a mellékleteket szerkesztette és az utószót írta RUSZOLY JÓZSEF. Debrecen, 32000. ([A] Hajdú-Bihar megyei Levéltár közleményei) 297-298.

____________________________