A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Ruszoly József: Bihar vármegye megkísérelt községrendezése 1848-ban

----------------------------------------------------------- , -------------- — ■- ■ - ■

(f

alvanként, mezővárosonként) egyesíteni kell. így »minthogy különben is a közigazgatási ügyek eddig is a községek elöljárói közbejöttével intéztettek el, a kebelbeli községek járásbeli föszolgabírák által felszólítani rendeltetnek, hogy elöljáróikat közösen nemes és nem nemesi származás tekintete nélkül válasszák« (1848: 2232/1496.).

A faluban 1848/49-ben a református lelkész Doszpoly János (1796-1865) volt, aki magát a presbitériumi jegyzőkönyvben a reformáció korára emlékeztető szép latinos szóval csak prédikátornak írta. A curator (kúrátor: egyházgondnok) Lakatos András, a többi presbitériumi tag Kupás János, Vida András, Adon[y]i György, Lakatos Gábor, Lakatos Bálint, Armós Ferenc, Tót[h] Sándor, Kovács János és P. Lakatos János volt; 1848. április 24-én nemes Armós János halála után Megyesi Jánost választották be. 1847 novemberétől a főbíró Kis[s] János (1792-1857) ükapám volt, 1848. november 5-én viszont már Kotsis Ferenc21 lett. A harmincas évektől többnyire ők ketten, évenként váltva töltötték be e tisztet. Az 1847. december 12-i úrbéri tartozás-összeírás szerint másodbíró Szász Ferenc, esküdt pedig - az egyik - Bemát Ferenc volt.

Öreg Armós Sándor (1796-1851) volt a nemesek hadnagya. A faluban a káptalanon kívül más földbirtokos nem lehetvén, ők - legalábbis Bagamérban - nemesi birtokot nem szerezhettek. Úgynevezett taxás nemesek voltak, akik a földesúrtól taksa, azaz mintegy bérfizetés ellenében nyerhettek földet, úrbéres gazdatársaiktól »csupán« közjogaikban különböztek, így pl. kisnemesekként is résztvehettek a vármegyei közgyűléseken; adót is csak akkor fizettek, ha jobbágytelket birtokoltak. Saját községi pecsétjük is volt.22

A falu jegyzője - nótáriusa - Fodor Ferenc volt. Nevével először 1838-ban találkozni; még 1861-ben is ő töltötte be a tisztséget.

Hogy Popovich János és Mosolygó Dániel közül melyikük volt a görög katolikus lelkész, nem tudni.”23

Bihar vármegye képviselő bizottmányának - törvény szerint a közgyűlést pótló 1848/49. évi bizottmányának - Armós Sándor és Kovács János lett a tagja.24

186 Ruszoly József: Bihar vármegye megkísérelt...

21 Kocsis Elemérnek, a tiszántúli református egyházkerület ny. püspökének a fölmenője.

22 Ármós Endre: A bagaméri nemesekről. Bagaméri Krónika 1999/1-4: 58-61.

23 Ruszoly József: Bagamér negyvennyolca. Bagaméri Krónika 1998/13/3-8., különösen: 5-6.; utánközlésben: Bagamér múltjából (2006) 28-39-