A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Blazovits László: Megjegyzések a Középkori Szeged, Gyula és Debrecen lakóinak magánjogi helyzetéhez

Megállapította, hogy kiváltságaikat és jogaikat tekintve a középkori magyarországi városok hierarchiájában a királyi szabad városok, azon belül a tárnoki, más névvel szabad királyi városok nem homogén, ám a másik városrétegtől, a földesúri városoktól és a mezővárosoktól elkülönülő csoportot képeztek. Az utóbbiak földesúri birtoklásban léteztek. A királynak szintén lehettek földesúri városai, amelyeket nem királyként, hanem földesúrként birtokolt. A földesúri hatalom alatt levő két csoport: a földesúri város és a mezőváros között húzódó határvonal megvilágítása, a különbségek és hasonlóságok részletezése és összevetése még a későbbi kutatásra vár. Mi a centralitási pontok és a jogi helyzet alapján fCubinyi által kialakított kategorizálást elfogadjuk, és alkalmazzuk, mivel tisztában vagyunk azzal, hogy tökéletes rendszerezést alkotni e tekintetben nem lehet, ugyanakkor a fent leírt struktúrák jól használhatók, és a jövő városkutatói számára helyes irányokat jelölnek ki.

A várostörténeti kutatás más területek mellett a középkori magyar városok közjog történetével, a hivatal szerkezettel és annak működésével, valamint a városi igazságszolgáltatással foglalkozott, továbbá elemezte az egyes városok kiváltságait. Kevesebb figyelmet szentelt a magánjog intézményeinek, a tulajdon-, öröklési- és családjognak. Korábban Király János,4 újabban Szende Katalin terjesztette ki vizsgálatait e jogágakra,5 Homoki Nagy Mária pedig a 18. századi mezővárosok magánjogi viszonyaival foglalkozott.6 Mivel a magánjog artikulusai egy-egy város lakóinak hétköznapjait határozzák meg, szabályaiban maga az élet jelenik meg. Tanulmányozásuk a társadalom- kutató számára éppen ezért elengedhetetlen.

A királyi szabad városokban, azon belül a tárnoki vagy szabad királyi városokban a magánjogi viszonyokat a privilégiumlevelekben foglalt kiváltságokra alapozva építették fel, és e folyamat során született szabályok alakították ki az egy-egy városban hatályos szokásjogot, amelyből az egyes településeken élő magánjogi viszonyok eltérései, ámyalatbeli különbségei származnak. A főszabály szerint a városi

4 Dr. Király János: Pozsony város joga a középkorban. Bp., 1894. 110-126., 126— 127., 155-166.

5 Szende Katalin: Otthon a városban. Kiadja az MTA Történettudományi Intézete. 2004. 95., 113-115.

6 Homoki Nagy Mária: Tulajdon- és birtokviszonyok a dél-alföldi mezővárosokban

a 18. században. In: Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteleté- re. Szerk.: Mezey Barna-Révész T. Mihály. Bp., 2006. 174—189. _______________

1

6 B lazovits László: Megj egyzések a középkori Szeged,...