A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Blazovits László: Megjegyzések a Középkori Szeged, Gyula és Debrecen lakóinak magánjogi helyzetéhez
17 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. polgár nemcsak ingóságainak, hanem ingatlanainak adásvételét is szabadon intézhette. Korlátokat a családi és a vérségi kapcsolat emelt, valamint a város állított az idegenekkel szemben. Városi tulajdont birtokló nemesek ingó és ingatlan ügyeiket polgárok módjára kezelhették. A nők nemcsak házasságon kívül (özvegy, hajadon), azon belül is rendelkezhettek tulajdonnal. Az öröklés bekövetkeztével pedig férfi testvéreikkel azonos mértékben, különbségtétel nélkül részesültek az örökhagyó hagyatékából.7 Az egyes városok magánjogi rendszere között árnyalatbeli különbségek alakulhattak ki. A tárnoki joggal élő városokban, ha nem készült végrendelet, az örökhagyó özvegye és a gyerekek egyenként egyenlő részt kaptak, amint Budára nézve mondja a jogkönyv 313. artikulusa.8 Pozsonyra vonatkozóan Király János hasonló helyzetet tételez fel a végrendeleti öröklés példái alapján. Bár a kérdésben bizonytalanságának is hangot ad.9 Sopronban pedig a budai jogkönyvben leírt eljárás érvényesült, amint Szende Katalin kifejti.10 Az említett szerzőkkel egyetértésben annyit megállapíthatunk, hogy az örökhagyók, ha volt utódjuk, a szerzett vagyonukról szabadon rendelkezhettek, az ősiről azonban nem, ez a vagyonrész az özvegy és a gyerekek kezébe jutott. A végrendeleti örökítés pedig általában igazodott a törvényes formához, bár a végrendelet azért született, hogy azt árnyalja, illetve valamennyire módosítsa. A Szepesség területén az adásvételek esetében nem találunk a lent leírtakhoz képest eltérést, az öröklés tekintetében azonban igen. Amint a Zipser Willkür vonatkozó artikulusaiból kiderül, és ezt bizonyítják a fellelt esetek, az örökhagyó után maradt ingóság és ingatlan fele részét a túlélő házastárs kapta, a másik felét pedig a gyerekek nemre való megkülönböztetés nélkül. Gyermektelen házasság esetén a fele vagyont a túlélő házastárs megtarthatta, a másik fele azonban az 7 Szende Katalin 2004. 113-114. Blazovich László: A városkönyvek és a soproni Gerichtsbuch. In: Gerichtsbuch. Bírósági könyv 1423-1531. Ediert von/Közreadja: Jenő Házi, János Németh. Sopron, 2005. 43-44. <s Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachiege Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Hrsg, von Karl Mollay. Bp., 1959. 313. sz. Magyar fordítása: Buda város jogkönyve I—II. Közreadja: Blazovich László-Schmidt József. Szeged, 2001. II. 313. sz. '* Király János 1894. 161-162. 10 Szende Katalin 2004. 113-114.