A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Ónodi Magdolna: Kaba

dolattal, hogy mindez felesleges. Kint süt a nap, gyönyörű nyár van és ugyan kinek szolgáltatnánk mi célpontot?

Hatalmas puffanás után porfelhő kavarodott be a pinceablakon. Megrémültünk. Mi lehetett ez?

A légiriadó után megtudtuk, hogy Ujj Gyula házának kertjére dobták a bombát, ahol mozgást láttak a repülőgép magasából. Azt mondták, mindenki meghalt, aki a kertben ásott óvóhelyen keresett menedéket.

138 ____________________Ónodi Magdolna: Kaba

I

llyés Asztalos Julianna Illyés Asztalos Piroska Bagi Balázsné Boda Erzsébet Boda Zsófia Gyenge Ilonka Kovács Gyuláné (Ujj Ilona) Kovács Gyula

7 éves 5 éves 74 éves 18 éves

3.5 éves 17 éves

20 éves és gyermeke

1.5 éves

Szép nyár volt, a strandon töltöttem sok időt. A nyár végén is meleg délutánok, néha-néha morgó zajokkal a távolból. Ágyúk- mondták. Hol, hol vannak az ágyúk? Nem tudni semmit. Talán majd el kell hagyni a falut.

A strandról hazafelé jövet szép farkaskutyát láttam, két német katona vezette. Az egyik szőke, göndör hajú Hans, bécsi fiú, aki mindig büszkén osztráknak vallotta magát. A kutya egy őrmesteré volt, Zenta névre hallgatott. Kaput - mondta az utcán Hans. Márminthogy az egész társaság, akikkel ő a mi falunkból elment. Ők ketten gyalog jöttek át a hegyeken Pitestiből, Erdélyen át. A többieket augusztus 23. után Pitesti mellett lefektették az útra és tankkal keresztülmentek rajtuk.

Azokról a német katonákról, akiket Kábáról Bulgáriában vezényeltek, nem tudott híreket.

A Bagi malom udvarán két székely menekült család lakott a magtár épületében.

Egy délután fáradt emberek vánszorogtak csapatban az úton, az egyiken fehér ing volt feltűrt ujjal. Az Altman féle fatelepre terelték be a foglyokat. Semmit sem tudtunk róluk, csak azt hallottuk, zöld színű "egységes" szappant cserélnek kenyérre. Beszélni sem volt szabad