A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Mónus Imre: Adalékok a Rákóczi szabadságharc történetéhez

országba. Mivel külső segítségre nem számíthatott, a felkelők szétszórt csapataiból, jobbágyokból, szegénylegényekből, kisnemesekből, a népből kellett megteremtenie hadseregét. Úgy döntött, hogy a felkelők élére áll. 1703. június 16-án átlépte a magyar határt és a szabadságharc vezetője lett. A Rákóczi serege 3000 főre szaporodott, elfoglalta Munkács városát és körülvette a várat, sikeresen kivédte a túlerőben lévő Montecuccoli bekerítési kísérletét, s visszavonult a hegyek közé.

Rákóczi támadásának híre országos jeladásul szolgált. Ócskái László és Borbély Balázs vezetésével a császári ezredek szökevénykatonái csatlakoztak hozzá, valamint a jászkunok és hajdúvárosok szervezői által toborzott egységek is. A sereg első győztes csatáját július 14-én Tiszabecsnél aratta.

A Tiszántúlra érkező hadjáratot a felkelő jobbágycsapatok és előre megszervezett jobbágyfelkelések győzelemre vitték. A káliói vár rövid ostrom után megadta magát, meghódolt Debrecen. Biharban a tiszai átkelés hírére Rákóczi beszervezett hívei, Boné András és Gödény Pál vezetésével felkelés tört ki. A hajdúvárosokat azonban Bercsényinek erővel, Szoboszlót egyenesen fegyverrel kellett Rákóczi hűségére hajlítania.1 Hajdúvid határában Verébsár neve emlékeztet a böszörményiek harcára 1703. augusztusából. Elmaradt a rác határőrök gyors csatlakozása, mert a császári kormányzat megakadályozta.

Rákóczi a hajdúvárosok behódolása után sikeres harcaihoz a jól harcoló hajdú vitézekre számított, akik nem is hagyták cserben. A fejelem körüli külön hajdú lovas ezred Budai István parancsnoksága alatt működött 600 fő körüli létszámmal. Érthető tehát, hogy a fejedelem a hajdúk kiváltságát kétszer is megerősítette.

A sikeres tiszántúli hadjárattal 1703. őszén Rákóczi kezére került a Tisza, a Kárpátok, az erdélyi hegyek a Körösök vonaláig. Elfoglalták Kőrös, Kecskemét környékét, Bercsényi megkezdte Tokaj ostromát, Rákóczi Szatmár várát ostromolta, Szolnok várát is bevették. Elkezdődött az ónodi, füleki vár ostroma. Megnyílt Szendrő, Krasznahorka, Rimaszombat, Fülek, Losonc kapuja. Korpona, Selmecbánya, Léva területét és a Garam völgyét is elfoglalták. Budai tábornok az Ónodról Kassára vonuló Montecuccoli-ezredet megverte, körülzárta Kassát és Eperjest.

Kevesebb mint fél év alatt Rákóczinak sikerült elfoglalnia, vagy ellenőrzés alá vonnia Magyarország gazdasági kulcshelyeit és a fontos hadászati támaszpontokat.

Rákóczi haderejét úgy teremette meg, hogy a fegyverfogó jobbágyoknak és a különböző jobbágyi sorba visszataszított volt katonacsoportoknak a földesúri kötelékekből és mindennemű úrbéri szolgálat alól felszabadítást ígért. Az 1703. augusztus 9-én kibocsátott fejedelmi pátens a rácoknak örökös szabadságot, adómentességet és hajdúvárosi státust nyújtott, amely földesúri terhektől mentes életet jelentett.

Az először 1703. augusztus 28-án kibocsátott, majd többször megújított vetési pátens három fontos döntést tartalmazott:1. / Minden egyes fegyvert fogott jobbágy a fejedelem oltalma alatt áll.

2. / A jobbágykatonák közvetlen családjukkal együtt mentesülnek mindennemű földesúri teher és úrbéri szolgálat alól, s a hadélelmezés kötelezettségén kívül közmunkával, fuvarszolgálattal, vagy bármilyen vármegyei, illetve községi adóval nem

76

_____________ ________Mónus Imre: Adalékok a Rákóczi szabadságharc történetéhez

1 Magyarország története 1686-1790 Akadémia Kiadó Budapest. 176 p.

2 U.0.179. p.

__________________________________________