A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Mónus Imre: Adalékok a Rákóczi szabadságharc történetéhez
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 71 Adalékok a Rákóczi szabadságharc történetéhez Rákóczi szabadságharc történetének tárgyalásakor az előzményekből kell kiindulnunk, azt a történelmi hátteret, nyomort és elkeseredést ismertetni, amely az ország népére nehezedett. A hegyaljai felkelés 1697. június 30-án vette kezdetét a jobbágyok, kisnemesek, szegénylegények és bujdosó vitézek rajtaütésével a sátoraljaújhelyi vásárt vámoló katonaságon, melynek sikerén felbuzdulva a felkelők Sárospatak várát, és a legerősebb erődítményét, Tokajt is elfoglalták. Ezt követően az egész Hegyalját magával ragadó felkelés robbant ki. Ez a terület hadászati szempontból kiemelkedő jelentőségű volt. Itt haladtak el az Erdélyt Lengyelországgal összekötő kereskedelmi utak, melyek a máramarosi sóbányák, a hegyaljai borok és a felső-magyarországi bányavárosok kapcsolata szempontjából fontosak. A császári ezredek ezt a gazdaságilag kulcsfontosságú vidéket már 1687 után megszállták, majd a hivatalnokok, nemesek elárasztották. A lakosságot valóságos gazdasági blokád alatt tartották. A nagy értékű szőlők a császárhű vezetők kezébe kerültek, de a közterheket a szőlőtulajdonos parasztokra, mezővárosokra rótták. A Hegyalja népét Erdélytől Lengyelországig terjedő hosszú fuvarokra parancsolták. A Bodrogon és Tiszán rendszeresen vontattak velük teherszállító hajókat. A jobbágyok szabad költözködését több rendelet is tiltotta. A fiskus érdeke a jobbágyok örökös röghöz kötését követelte meg. Ezen tendencia érvényesülését azonban egyéb körülmények is segítették. A mezővárosok, hajdúvárosok, privilegizált helyek adómentességükkel együtt vonzó erejüket is elveszítették, népességgyarapodásuk is megállt. 1676-ban Wesselényi Pál kurucai pusztították Nánás, Dorog lakosságát, az elnéptelenedett Hajdúdorog lakosságát Csáky István gróf felsőmagyarországi főkapitánynak erőszakkal kellett visszatelepítenie. Nánás, Dorog, Hadház a Habsburg király segítségét kérte az újabb kuructámadások visszaverésére. A Hajdúkerület elöljárósága drákói rendszabályokkal korlátozta a hajdúvárosi lakosok elköltözését. Az erről szóló szabályrendeletet 1698. november 22-én a hadúvárosok szövetsége megalakulása napján fogadták el. A szabályrendelet 16 pontba foglalta össze a városlakók jogait és kötelességeit. Az első ponttól az utolsóig szigorúan meghatározták ki hogyan éljen, lakóhelyéről el nem szökhet, akit elérnek szökésében, a magisztrátus elé idézik és felelősségre vonják. A város határát felügyelet alatt kell tartani, hogy messze elkerüljék a kóborlók. A városlakó házába kóborló idegent, tolvajt, gyilkost, paráznát be nem fogadhat, ha erről az elöljáróság Mónus Imre
