A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben
66 szetszerűleg mindig erős maradt a városban. Működött a Bocskai-olvasókör, a város jelentős műalkotásai közé tartozott a Bocskai-szobor is.110 Ma koalíciós időszak néven szól a történetírás az 1945 utáni néhány évről. Ebben az időben elképzelések születtek a magyar közigazgatás modernizálásáról. Sajnos ezek az elképzelések sikertelenek maradtak. Magyarországon kialakultak ugyan a helyi új önkormányzati szervek, de szerepük csak átmeneti volt. Az adott történelmi időszakban a helyi tanácsok szovjet típusú mintájának kialakítása került napirendre néhány éven belül.111 112 Közigazgatástörténeti és egyben levéltár-történeti adalék az, hogy Kecskés Balázs, Bihar megye főlevéltárnoka 1947-ben ellenőrizte a selejtezéseket, nehogy történeti értékű iratanyag is megsemmisüljön. Ilyen módon sikerült kiemelni Kismarja község iratanyagából Bocskai -, Rákóczi Kossuth-iratokat."” Iskolatörténeti adatunk ebből a korszakból, hogy a Hajdúböszörményi Református Gimnázium az 1946-47-es tanévben felvette a Református Bocskai Kollégium nevet.113 Ezután 1948. szeptember 23-án megjelenik a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 101.840/1948. IV/2. számú rendelete az úttörőcsapatok megszervezéséről az általános iskolákban. Ki kell alakítani egy új magyar ifjúságot - fejtegeti a rendelet,- „meiy népéhez hűséges, megbecsüli a magyar történelem nagy haladó hagyományait és amely az iskolában, a mozgalomban szerzett tudását a nép felemelésének szolgálatába állítja.”114 Bihar vármegye szabadművelődési felügyelője ugyanebben az évben közművelődési tanfolyamtervezetet nyújt be. Javaslatában a 10. előadás tárgya a Következő: ” Erdély kialakulása és szerepe. Hitújítás. Bocskai és Bethlen”"5 Vámospércs község rendkívüli képviselőtestületi közgyűlésén 1949. április 4-én Hársfalvi Alajos h. vezetőjegyző beszédet mond. Beszédében történelmi áttekintést ad a 400 éves idegen zsarnokságról, majd felveti a kérdést, hogy 1848 és 1919 miért nem tudta győzelemre vinni szabadságunk ügyét. Kijelenti, hogy szabadságunkat csak a szovjet hadsereg segítségévei tudtuk kivívni."6 Mód Aladár már említett könyve az „ötvenes évek” ideológiai legitimációjának egyik legfontosabb írása lett, melynek koncepciója természetesen megegyezett Révai József gondolataival is .Figyelemre méltók a következő sorok.:” A nemzeti függetlenség ügye számunkra is eggyé vált a szocializmus ügyéve. Ezt az egységet bizonyítja számunkra az a tény, hogy 400 éves függetlenségi küzdelmünk győzelemre juttatását a szocializmus élenjáró népének, a nagy szovjet népnek köszönhetjük.”117 A függetlenségi harcok vonulata más korabeli művekben is meghosszabbítódik, 1919-ig, sőt 1945-ig, s a folyamat végén a beteljesült szabadság áll. a nép Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz... 110 Radies K.: Művelődés Hajdúnánáson a felszabadulás előtt. HBMLÉ. /Szerk.: Gazdag 1./ Db. 1984., 55-56. 111 Ágh Attila.: Az önigazgató társadalom. Bp. 1989., 312., Szelényi Iván.: Új osztály, állam, politika. Bp. 199o, 326-327. 112 Gazdag I.: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története. Db., 1985., 27. 1,5 Mónus I.: A hajdúböszörményi ref. iskolaszék története. HBMLÉ. XXI./Szerk.: Radics KJ Db. 1994., 227. 114 HBML. XXIV. 50!/b. 58. d. 2868/1948.. 1948. szept. 23 ii5HBML. XXIV. 511/b. 3. cs.322/1948.. 1947. dec. I '16 HBML. V. 677/a. 1. K„ 1949. ápr. 4 117 Mód A.. 400 év küzdelem...i.m. 688.
